Az alapítvány a város kulturális életének mecenatúráját felvállaló szándékkal jött létre, abból a célból, hogy sajátos eszközeivel ösztönözze a város életében meghatározó szerepet játszó kulturális szakemberek, művészek és tudományos szakírók tevékenységét, segítse az értékes kezdeményezések megvalósulását. Az Alapítvány 1991-ben kezdte meg működését Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdeményezésére. Az alapító tagok között jogi személyek és természetes személyek egyaránt megtalálhatók: Szabó Magda Kossuth-díjas írónő, özv. Holló Lászlóné, a DKV Debreceni Közlekedési Zrt., a Debreceni Vízmű Zrt., a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt., illetve jogelődjeik.

A Debrecen Kultúrájáért Alapítvány alkotói ösztöndíjat adományozott a következőknek:

Boda Balázs zongoraművésznek. A művész Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar Szimfonikus Zenekarával 2010 áprilisában mutatja be Liszt Ferenc Esz-dúr zongoraversenyét. A zenemű, a Liszt teremben, eddig még zenekarral nem hangzott el, ez egyedülálló lesz a debreceni koncertlátogatók számára.

Jámbor József színész, rendező huszadik éve a Csokonai Színház színésze, rendezője, valamint 25 éve közreműködik Debrecen és a japán Toyama közötti kulturális kapcsolatok ápolásában, 2004 óta Toyama város tiszteletbeli jószolgálati és kulturális nagykövete. Több alkalommal mutattak be debreceni művészek színvonalas előadásokat a japán városban. Ezúttal a Toyamai Gyermek Fesztiválra Andersen „A kis gyufaárus lány" című meséjét állítja színpadra a művész.

Kelemen Erzsébet költő, író, tanár most készülő „Hét színkép" című tanulmánykötetében a klasszikusoktól a kortárs irodalomig úgy mutat be életműveket, hogy a hagyományozott poétikai formákat használó alkotók írásainak elemzése a legtermészetesebb módon kapcsolódik egybe az avantgárd költők monografikus bemutatásával, műveiknek interpretációjával. A tervezett kötetben három debreceni kötődésű író is helyet kap (Móricz Zsigmond, Papp Tibor, L. Simon László).

László János grafikusművész, középiskolai tanár 2010 áprilisában több helyszínen önálló kiállítást tervez. A tárlatok tematikája a szakrális és profán sajátos szembenállására épül. Az elkészülő munkák a napjainkban körülöttünk létező szellemi, lelki értékek hiányára és az ezzel egy időben jelenlevő brutális hétköznapiság mindent átható erejére mutatnak rá. A többféle technikával készülő alkotások, a mindennapok változatos anyagaiban fellelhető szépséget és szakralitást bontják ki.

Molnár Tiborné népi iparművész, 1975 óta foglalkozik a népi hímzés kutatásával, tervezésével és gyakorlati alkalmazásával. Legújabb munkáin a Déri Múzeumban található debreceni női kisbundák mintáit dolgozza fel, újratervezi és a mai használati darabokon és lakástextileken szerepelteti. Ezen kívül a furtai hímzésmintákat szeretné egy kiadványban megjelentetni.

Orbán László, a Debreceni Egyetem és az MTA közös textológiai munkacsoportjának kutatójaként hét éve dolgozik Kazinczy Ferenc önéletírásainak kritikai kiadásán. A most megjelent kötetében több, eddig kiadatlan Kazinczy szöveget is publikál, részletes tárgyi- és nyelvi magyarázatokkal segíti Kazinczy életének és korának megismerését.

Potyók Tamás festőművész tervei között egy festménysorozat elkészítése szerepel. Az elkészítendő művek városképrészletek formájában fogják megörökíteni Debrecen arculatát. Itt élő és alkotó festőművészként fontosnak tarja képekben megörökíteni a csak a városra jellemző építészeti, képzőművészeti emlékeket, utcarészleteket. Festményei látványelvű, figuratív alkotások, melyek különálló műként és egymás mellett, sorozatként is értelmezhetőek lesznek. Művei először a Kölcsey Központ Bényi Árpád Termében rendezett önálló kiállításán lesznek megtekinthetők a közönség számára.

Dr. Tóth Valéria egyetemi adjunktus tudományos kutatómunkája középpontjában a régi magyar helynévadás kérdései állnak. A több éves kutatási program keretében a régi magyar helynévtípusok alapkérdéseit gazdag névanyag felhasználásával, újfajta megközelítésben, egységes elméleti keretet alkalmazva kívánja bemutatni. A történeti helynév-tipológia korábbi eredményeinek felülvizsgálatát azért is látja fontosnak, mert a történeti helynévkutatás e téren kikristályosodott következtetéseire nemcsak a nyelvtörténet, hanem más tudományterületek szakemberei is építenek. 2010-ben kötet megjelentetését tervezi a templomcímből alakult településnevek kérdéséről.

Ürmössy Imre operaénekes, magyarországi ősbemutatóként Pergolesi: „Livietta és Tracollo" című egyfelvonásos vígoperájának színrevitelén dolgozik alkotótársaival, Fehér Évával és Vranyecz Artúrral. Három fős társulata az előző évben sikerrel mutatta be Budapesten Pergolesi: „Úrhatnám szolgáló" című művét, ami fesztivál díjat is kapott.

Debrecen város kulturális életében kifejtett példaértékű munkásságáért Debrecen Kultúrájáért-díjban részesült:

Keresztesné Várhelyi Ilona dr. irodalomtörténész, muzeológus, 26 évig vezette a Déri Múzeum irodalmi gyűjteményét. Felbecsülhetetlen érdeme van abban, hogy - városunk irodalmi múltjához méltóan - a Déri Múzeum irodalmi gyűjteménye az ország második legjelentősebb gyűjteményévé vált. Irányítása alatt számos hagyatékkal gazdagodott a gyűjtemény. Negyedszázados múzeumi munkássága alatt korszerű, szakmailag elismert kiállítások születtek, több irodalmi tanulmány szerzője. Irányítása alatt megélénkült az Irodalmi Múzeum közművelődési tevékenysége is. Életében, munkásságában - a hitéből, közismert keresztény elkötelezettségéből eredően - középponti szerepet töltött be a gyengék és elesettek segítése. Önként vállalt karitatív tevékenysége a konkrét szervezőmunkában ugyanúgy megnyilvánul, mint szellemi alkotásaiban.

Madarász Kathy Margit textilművész, a hazai textilművészet egyik meghatározó alkotója. Számos jelentős díj - így a Ferenczy Noémi díj - birtokosa. 1970-től mostanáig több egyéni és csoportos kiállításon szerepelt itthon és külföldön egyránt. Különleges faliképeket és női ruhákat tervez, melyek a nőiesség és a méltóság ötvözetei, a magyar történelem nagyasszonyainak viseletét idézik meg. Nem divatot tervez csupán, hanem önálló műalkotásokat hoz létre. Egyik méltatója szerint Kathy Margit megteremtett egy kiemelkedő színvonalú régi - új művészeti méltóságot a 21. századi Magyarországon. Ezt vallja magáról: "A hagyomány sok-sok esztétikai értéke, a régi korok viseletei, gazdag formakincsei katartikus élményként hagynak nyomot bennem. A tudatalattimba ezek az élmények leülepedett értékei munkálkodnak. A gazdag forrás kínálja a lehetőséget az átírásra, a továbbgondolásra, az önálló stílus, formanyelv kialakítására - a mai ember számára viselhető formában való megjelenítésre." Értékes művészeti teljesítmény, ötletgazdagság, állandó megújulási képesség, valamint a kulturális közéleti jelenlét jellemzi munkásságát.

Posztumusz díjazott:

Szesztay Zsolt, Liszt- és Kodály-díjas karnagy, tanszékvezető főiskolai tanár. Debrecen zenei életének több mint három évtizedig meghatározó jelentőségű személyisége volt. A Zeneakadémia elvégzése után Pécsett tanított, majd 1974-től 2007-ben bekövetkezett haláláig sokrétű tevékenységével gazdagította Debrecen város kulturális életét. A debreceni Zeneművészeti Főiskolán létrehozta a szolfézs- és zeneelmélet-tanárképzést, zenepedagógusok százait nevelte magas szintű szakmaisággal, hittel, szeretettel. Alapító karnagya és három évtizedig vezetője volt a Bárdos Lajos Leánykarnak, mely az ország egyik legjelentősebb kórusává vált. Nagyhatású koncertek, nemzetközi kórusversenyek díjai - közöttük 4 nagydíj és 15 első díj, valamint karnagyi díjak -, az általa bemutatott közel 50 új magyar kórusmű jelzi karnagyi tevékenységének erejét, rangját a magyar kórusművészetben. Különböző szakmai szervezetek tagjaként, versenyek zsűrijében, konferenciák szervezőjeként és előadójaként segítette a magyar zeneoktatás és kórusélet fejlődését. Rendszeresen megjelentek írásai, zenekritikái a helyi és az országos lapokban, szakfolyóiratokban. Tevékenységének elismertségét számos kitüntetés, díj is jelzi: többek között a Liszt-díj, a Kodály-emlékdíj, az Artisjus-díj, a Weiner-díj, valamint a Debrecen városától és Egyetemétől kapott kitüntetései.