A canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatói több mint hétezer, reprezentatívan kiválasztott felnőttet vizsgáltak hét éven át. A résztvevők lelkiállapotát összehasonlították foglalkoztatottságukkal és munkakörülményeikkel - tehát fizetésükkel, munkahelyük tartósságával, a velük szemben támasztott követelményekkel, illetve munkahelyi támogatottságukkal.

A várakozásoknak megfelelően a munkanélkülieket általánosságban véve rosszabb mentális állapot jellemezte, mint a foglalkoztatottakat. A részletesebb elemzésből kitűnt, hogy a foglalkoztatottak jó közérzete lényegesen függött munkájuk minőségétől.
Ha a munkanélküli résztvevők jó állást találtak, javult a lelkiállapotuk. Ha azonban rossz munkát kaptak, sokan újabb pszichés mélypontra kerültek.

Az a felfogás tehát, amely szerint "lényeg, hogy munka legyen", nem teljesen helytálló, hiszen nem minden munka javít a közérzeten - írják a kutatók az Occupational and Environmental Health című szaklapban a Die Welt internetes kiadása ismertetése szerint.

A munka pszichoszociális minősége alapvető tényező, amelyet a foglalkoztatási politika tervezésénél és végrehajtásánál figyelembe kell venni.