Jóval többen utaznak ingyen a vasúton, mint amekkorára ezt az arányt becsülték a fogyasztói árkiegészítés kialakítása során, derült ki a regisztrációs jegy bevezetése után.

Gondot jelent, hogy az utasok mindössze 12-15 százaléka utazik teljes árú jeggyel, a nyújtott kedvezmények pedig szerteágazók és roppant költségesek. A kormány tervei szerint ez változni fog - legalábbis szó van a közösségi közlekedés kiadásainak lefaragásáról, ahol kézenfekvő a kedvezmények áttekintése, írta a Napi Gazdaság. [1]

A vasúton mindenkinek kell pályahasználati díjat fizetnie, ezért is kevésbé versenyképes a közúti közlekedéssel szemben, vélte Szarvas Ferenc a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója a MÁV-csoport működését vizsgáló bizottság ülésén. A kormány ezen is változtatna: tervezik az úthasználati díjak átalakítását és az általános díjfizetést.

A személyszállítás költségfinanszírozása nagyjából megfelelő Szarvas szerint, ám elégtelen például a pályahálózatnál, ami akut problémát jelent. A társaság helyzetét nehezíti a felhalmozódott adósság, a kamatok, illetve a túlméretezett társadalmi szerepvállalás finanszírozása.

Azért nemcsak az alulfinanszírozás vezetett oda, hogy a vasúttársaság több tíz milliárd forint mínuszt produkál évente. A bizottság ülésén Becker Pál, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója elmondta, hogy a számvevőszék a MÁV-nál a 2002-2007 közötti időszakot ellenőrizte 2008-ban. A vasúttársaság több átfogó fejlesztési koncepcióval is rendelkezett forrás nélkül, a közszolgálati feladatokat pedig nem rögzítették szerződésben. Az igazgatóság összetétele hét alkalommal változott, a cég felső vezetésében 50 személyt váltottak le és négy különböző stratégia készült, ilyen körülmények között nem lehet hosszú távon megfelelő munkát végezni.

A vasútnak nem volt egységes járműnyilvántartása, a tulajdonosi felügyelet sem működött rendesen. A belső ellenőrzés a gondokat ugyan feltárta, azokat a döntéshozóknak jelezte, de intézkedés nem történt. Becker szerint a többi között ez is az oka annak, hogy több eljárás, vizsgálat is folyik a társaságnál.

A MÁV 1993-2007 között 1698 milliárd forint támogatást kapott, évente átlagosan 122 milliárd forintot. Ebből nem futotta szinte semmire, így az infrastruktúra műszaki állapota folyamatosan romlott: 2002-2007 között 636 milliárd forintot terveztek be műszaki fejlesztésre, de csak 377 milliárd forint értékű valósult meg.