Néha az ajánlott napi sómennyiség tízszerese is az ebédbe került, gyümölcsöt viszont csak ritkán kaptak a gyerekek - derült ki az az Országos Tisztifőorvosi Hivatal koordinálásával lezajlott menzafelmérésből.A vizsgálatban a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szervei (NSZSZ) is részt vesznek. A feladatokat egy, a napokban tartott értekezleten összegezték Budapesten.

Több, mint négy év telt el a legutóbbi óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálat óta (Iskolai Menzakörkép 2008; Országos Óvodai Táplálkozásegészségügyi Környezet Felmérés, OTEF 2009). A szakemberek akkor megállapították, hogy az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek. A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy az óvódások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon. A nyersanyag felhasználás sem megfelelő és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak. A közétkeztetők egy része biztosított csak naponta friss zöldséget, gyümölcsöt.

Emellett a folyadékpótlás is sok kívánni valót hagyott maga után. Míg az ételekben sóból jóval több volt a kelleténél, addig a kalcium-tartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem. További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani. Mindezek alapján megállapították, hogy a közétkeztetés által kínált ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban.

2013-ban az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), illetve az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) és az NSZSZ-ek ismét elindítják az országos óvodai és iskolai táplálkozás egészségügyi vizsgálatot. Nem csak a közétkeztetés, hanem az iskolai büfék és automaták kínálata is górcső alá kerül. Az OÉTI által összeállított kérdőívek segítségével munkatársaink az élelmezésvezetők, az óvodavezetők, sőt a szülők véleményét is kikérik. Az OÉTI-ben végzett laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek a főbb táplálkozási kockázati tényezőkre (pl. só, telített zsírok, transz-zsírsav, hozzáadott cukor).

Az átfogó vizsgálat fő célja a helyzetértékelésen túl annak megállapítása, hogy történt-e bármilyen változás az előző felméréshez képest, vagy továbbra is fennállnak azok az egészségügyi kockázati tényezők, amelyek növelik a gyermekkori elhízás, a cukorbetegség sőt a későbbi szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának veszélyét.

Fontos kiemelni, hogy az országos tisztifőorvos 2011-ben ún. normatív utasítást adott ki. „A rendszeres étkezést biztosító, szervezett élelmezési ellátásra vonatkozó táplálkozás-egészségügyi ajánlás közétkeztetők számára” című dokumentum kidolgozását komoly előkészítő munka, az érintettekkel való egyeztetés kísérte, csakúgy mint a készülő hasonló rendelettervezetet. Az ajánlás és az azzal egy időben kiadott utasítás „A közétkeztetésben alkalmazandó táplálkozás-egészségügyi ellenőrzési szempontokról”, valamint az időközben hozzánk érkezett jelzések alapján a táplálkozási szakértők pozitív elmozdulásra számítanak.