Hat éve az áram-, a gáz- és a távhőszolgáltatók felé összesen 596 ezer ember tartozott valamekkora összeggel, tavaly már egymillió 129 ezren. A lap hétfői számában megjelent cikk szerint miközben nő a közműdíjakat fizetni nem tudók száma az adósságkezelő szolgáltatás igazságtalan: a települések mindössze négy-öt százalékában elérhető. Az előre fizetős mérőórák terjesztését pedig az energiaszolgáltatók nem szorgalmazzák.

A 2009-es kutatás alapján készült tanulmány szerzője, Herpai Balázs jogász leszögezi: az adósságkezelés ellenére a lakossági eladósodottság mértéke jelentősen nőtt.

A 2009. június 30-i állapot szerint az adatközlő vállalatok által ellátott lakossági fogyasztók (4.963.137 fő) több mint 11 százaléka (555.652 fő) rendelkezett határidőn túli hátralékkal. Az egy főre jutó hátralék átlagos összege 32.407 forint volt” – olvasható a tanulmányban.

A legtöbben olyanok vannak ebben a tömegben (24 százalék), akiknek a lejárt tartozása már három–hat hónapos.

A gázszolgáltatásnál a közel 3,3 millió fogyasztó 14 százalékának volt hátraléka. Az egy főre jutó tartozás összege közel 34 ezer forint volt. A legnagyobb arányt a tartozók között azok alkotják (24 százalék), akik egy éven túli hátralékkal rendelkeznek.

A távhőszolgáltatásba kapcsolt fogyasztók 23 százaléka rendelkezett határidőn túli tartozással. Az egy főre számított tartozás az összes energiaszolgáltató közül itt a legmagasabb, 88.503 forint.

A hátralékos fogyasztók aránya a távhőszolgáltatásnál a legmagasabb, ahogy a hosszú távú tartozások is a távhő esetében gyakoribbak. A tanulmány magyarázata szerint ennek az az oka, hogy az áram és a gáz esetében a hátralékost három hónap tartozás után kikapcsolják a szolgáltatásból, ezt a szankciót a távhőszolgáltatók nem tudják alkalmazni. Ráadásul a rossz minőségű lakásokban a szigetelés is rossz, így könnyen „elszalad” a fűtésszámla.

Herpai Balázs kiemeli: a 2003-as adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy jelentősen emelkedett a rezsiszámláikat fizetni képtelen családok száma.