A sorozat történetének első fináléját 1910-ben rendezték meg, vagyis az idei A sorozat történetének első fináléját 1910-ben rendezték meg, vagyis idén százéves a kupadöntő.. A találkozót felvezető sorozatunk első részeként a kupa történetének kezdeteit tekintjük át.

A Magyar Kupa-sorozat az angol FA Cup mintájára született, a tízes évek labdarúgásának két úttörője, Steiner Hugó és Minder Frigyes kezdeményezésére. Az első mérkőzést 1909. november 21-én játszották, az alacsonyabb osztályú Litográfia 2:1-re győzött a Vívó AC ellen. A kupát, mint örökös vándordíjat közadakozásból alapította az MLSZ, az első kiírást 28 csapat részvételével bonyolították, a küzdelmek kieséses rendszerben zajlottak.
Már az első finálé „kalandosan" alakult: az MTK és a BTC első mérkőzése 1:1-re végződött, a másodikat a 80. percben, sötétedés miatt, a kék-fehérek 2:1-es vezetésénél lefújta a bíró, majd egy későbbi időpontban lejátszották a hiányzó tíz percet, az MTK lőtt még egy gólt, így lett 3:1 a végeredmény.

1930-ban győzött először vidéki csapat (Bocskai), Debrecen egyébként Budapest mellett az egyetlen város, amely két kupagyőztes klubot is adott a sorozatnak. Ha nem is gyakran, de avattak a második osztályban szereplő győztest, ilyen volt 1934-ben a Soroksár és pontosan ötven évvel később a Siófoki Bányász. (A következő bajnoki évben már mindkét csapat az NB I-ben szerepelt.)

A mostani a nyolcadik alkalom, hogy nincsen fővárosi csapat a döntőben, 1930-ban a Bocskai és a Szegedi Bástya, 1941-ben a Szolnoki MÁV és a Salgótarján, 1965-ben a Győr és a Diósgyőr, két évvel később a Győr és a Salgótarján, 1984-ben a Siófok és a Rába ETO, 1999-ben Debrecen és a Tatabánya, 2001-ben pedig a „Loki" és a Videoton FCF jutott a fináléba.