Több mint 5 milliárd forintot költene az állam jövőre a digitális átállás előkészítésére, a kommunikációra és a technikai fejlesztésekre. Az átállás egy éves halasztása a távközlési és műsorterjesztési piac több befolyásos szereplőjének igen jól jött -írta a Hírszerző.

Az eredetileg 2011. decemberére időzített földfelszíni műsorszórás leállítását a kormánypárti képviselők az utolsó pillanatban, a zárószavazás előtt, a parlament alkotmányügyi bizottságának javaslata alapján eltolták 2012. december 31-re, ráadásul az új médiatörvény egy utolsó pillanatban betuszkolt módosításával az áttállást akár 2014-ig is el lehet halasztani, ha addig nem teljesülnek az átállás alapvető feltételei.

Az új technológiák bevezetése felboríthatja a teljes távközlési és tévés piacot, benne a két nagy kereskedelmi csatornával, közszolgálati médiumokkal, a kábelszolgáltatókkal, az állammal 12 évre szerződött Antenna Hungariával; Közvetve a mobilszolgáltatókat is érinti, hiszen az analóg frekvenciákat a mobilszolgáltatók tudnák hasznosítani, attól függően, hogy az állam hogyan dönt azok használatáról.

A digitális átállás közel 750 ezer háztartást és 2 millió embert érint, akik még mindig szoba- vagy tetőantennával fogják a tévéadást, és nem engedhetik meg maguknak a dekódert. Sokak véleménye szerint ezért a kormánynak támogatnia kellene a szegényebb családok dekóderhez jutását, amire az előző választási ciklusban a kormány nem volt hajlandó, illetve széleskörű magyarázó kampányt kellene indítania, hogy a nézőkben tudatosítsák, ha nem lépnek, két éven belül elsötétül a tévéjük. Az elmúlt években több felmérés is készült, amelyek szerint a fogyasztók általában tájékozatlanok a kérdésben, elsősorban azok, akiket leginkább érint, vagyis, akik jelenleg szobaantennával tévéznek.

Kommunikációs célra már korábban is jelentős összegeket különítettek el állami forrásokból, ám a kormányváltás és az új médiaszabályozás következtében a program megtorpant. A médiahatóság jogelődjénél, az Országos Rádió és Televízió Testületnél (ORTT) 2008-ban 811 milliót, 2009-ben 695 milliót, 2010-ben 742 milliót különítetek el a digitális átállás költségeire. Tímár János, az ORTT korábbi tagja a Hírszerzőnek azt mondta, a pénz jó része most is megvan, mivel nem született meg az elköltést lehetővé tevő kormányhatározat. A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2011-es központi büdzséjében 3,15 milliárd forint szerepel digitális átállásra. Ezeket a pénzeket kommunikációs kampányokra, a technika támogatására fogják elkölteni.

Távközlési piaci források szerint a kábelszolgáltató szövetségek erőteljesen lobbiztak a halasztásért – különösen a nagy cégeket tagjai között tudó Magyar Kábelkommunikációs Szövetség és a kisebb, helyi szolgáltatókat tömörítő Magyar Kábeltelevíziós és Hírközlési Szövetség. A Hírszerzőnek név nélkül nyilatkozó források azt sugallják, nem véletlen, hogy a kábeles cégek hatékonyan lobbiztak, ugyanis az NMHH jelenlegi távközlési ügyekért felelős elnökhelyettese, Mátrai Gábor korábban éppen az egyik legnagyobb piaci szereplő, a UPC kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója volt.

A hirtelen jött hosszabbítás egyik nagy vesztese az Antenna Hungária lehet, amely eddig már 25 milliárdot ölt a technika fejlesztésbe, ami csak egy évvel később fog így megtérülni, már ha 2012-ben tényleg befejezik az analóg frekvenciákon való sugárzást. Bár az analóg műsorszórási díjakat még egy évig szedheti az MTV-től és a két kereskedelmi csatornától, az új médiatörvény egyik átmeneti rendelkezése kiköti, hogy a két köztévé kezdeményezheti az AH-nál a 2010. december 31. előtt kötött szerződések felülvizsgálatát és módosítását.