Varga Marianna két éve jár a Debreceni Egyetemre, mivel későn kapta meg a nyelvvizsgáját, csak a pótfelvételin tudott bejutni.

- Pótfelvételin jelentkeztem erre a képzésre, akkor már csak költségtérítéses formában volt meghirdetve. Nagyon jó dolognak tartom, különben kimaradt volna egy évem, ha nem tudtam volna jelentkezni – mesélte Varga Mariann.

A Debreceni Egyetemen 31 ezer hallgatóból 11 ezer költségtérítéses képzésre jár. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik diák fizet azért, hogy tanulhasson, évente összesen 5 milliárd forintot. Ha csökkentik az így felvehető diákok számát, akkor jelentős összegtől esik el az intézmény.

- Ez az intézkedés rendkívül nehéz helyzetbe hozná a Debreceni Egyetemet. Tudni kell, hogy nálunk nagyon sok a költségtérítéses hallgató, a külföldről érkezett diákok is ilyen képzésben vesznek részt, ezért óriási bevételtől esne el az egyetem – magyarázta Fábián István, a Debreceni Egyetem rektora.

A költségtérítési bevételek csökkenése fejlesztések elhalasztásával járna az egyetemen. Muraközy László közgazdász szerint a felsőoktatásban jelentkező felesleges kapacitások oka nem csak a költségtérítéses képzés. Ráadásul a népszerű szakokat mindkét formában választhatják a diákok, így előbb utóbb úgyis a kereslet-kínálat szabályai érvényesülnek.

- A túlképzés az államilag támogatott képzésekre is igaz. Vannak azonban olyan szakok, éppen a piac által keresett szakmák (közgazdász, jogász, kommunikációs szakember), ahol a piaci mechanizmusok érvényesülnek – mondta el Muraközy László, a Debreceni Egyetem Gazdaság- és Közgazdaságtudományi Karának docense.

Egyes kormánypárti politikusok – például Kósa Lajos – véleménye szerint nem a költségtérítéses hallgatók számát kellene korlátozni, hanem arra kellene törekedni, hogy a tandíjak az ilyen képzések teljes költségét fedezzék. A felsőoktatási rendszert szabályozó új jogszabályt egyébként idén szeptemberig fogadják el, a változások pedig jövő szeptembertől lépnének életbe.