Több városban is bevezetnének soproni kékfrank mintájára helyi pénzt. Az MNB igazgatója szerint nem jelentenek a forintnak semmilyen tekintetben "konkurenciát" a regionális fizetőeszközök. Több városból is kérték már a soproni helyi fizetőeszközt, a kékfrankot bevezető, épp a rábaközi tallér megteremtése felett bábáskodó szövetkezet támogatását saját helyi pénzhelyettesítő megalkotásához.

Kitörési pontot jelent a helyi gazdaság erősítése - hangoztatta az MTI-nek nyilatkozva Perkovátz Tamás, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet igazgatóságának elnöke, s jelezte: a hetekben Debrecenben, Pécsett, Veszprémben és Szombathelyen is konzultál e témában. A soproni és a rábaközi fizetőeszköz kibocsátója, a Ha-Mi Összefogunk Európai Szövetkezet Egyesület a két fizetőeszközt csak Sopronra és környékére, illetve a Rábaköz térségére kívánja bevezetni, céljuk szerint a helyi pénzforgalom felgyorsítására, illetve a tőke helyben tartására szeretnék elterjeszteni őket.

Bartha Lajos, a Magyar Nemzeti Bank pénzforgalmi és értékpapír-elszámolási területének igazgatója az MTI-nek elmondta: ezek a jogilag utalványnak számító fizetőeszközök csak korlátozottan használhatóak fizetésre, mivel zárt körben használják őket, így a jelenlegi szabályozási környezetben nem is engedélykötelesek. Ezzel együtt a szakember kiemelte: a törvény egyértelműen kimondja, a hatóságoknak kell mérlegelniük, hogy az ilyen pénzhelyettesítő mikor kezdi el feszegetni a "korlátozottság" definícióját, azaz mikortól válik esetleg engedélykötelessé.

Bartha Lajos aláhúzta: "nem állítom, hogy egyáltalán nincs hatása a helyi gazdaságra, de néhány közgazdasági kérdés is ott van a hátérben".