A szakértők szerint nem szerencsés, hogy a magyar diákok csak 16 éves korukban kezdik meg a szakképzést - hangzott el a csütörtöki szakmai konferencián. Szilágyi János, az MKIK oktatási igazgatója az eseményen elmondta: a gazdasági fejlődés szempontjából nem az a fontos, hogy meddig tartják a diákokat a szakképzésben, hanem annak kellene a középpontban állnia, hogy milyen minőségű és hatékonyságú oktatásban vehetnek részt a fiatalok.
Az eseményen konkrét javaslatait is ismertette az Iposz. Véleményük szerint a nyolcadik osztály elvégzése után kellene elkezdeni a szakképzést, mely több gyakorlati elem bevonásával három évig tartana. A javaslat a német, duális szerkezetű szakképzést adoptálná, míg azonban Németországban a tanulók kétharmada tanul ebben a formában, addig a magyarországi fiatalok csupán 23 százaléka folytat hasonló formában tanulmányokat. A tegnapi eseményen elhangzott, egy átfogó reformmal is csupán a fiatalok 30-35 százalékát lehetne bevonni a német típusú rendszerbe, ez a szám azonban még így is jelentősen elmaradna az uniós országok 60 százalékos arányszámától. Azt javasolja továbbá az ipartestületek, hogy a jövőben rendszeres, érdemi párbeszéd folyjon a szakképzés ügyében.
A tervek szerint még ebben az évben parlament elé viszi a kormány a szakképzés reformját, mely szerint átalakulna a képzés szakmai tartalma, egyszerűsödnének a vizsgakövetelmények, illetve szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be. A kormány jelenleg az iparkamarák és a szakmai szervezetek javaslatait várja.