Éves alapon fél százalékkal csökkent nominálisan is a munkaerőköltség. 2008-ban még a havi átlagos munkaerőköltség az 5 és több főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és kijelölt nonprofit szervezeteknél 293 ezer forint volt, ez tavalyra 291 ezerre csökkent - áll a KSH legfrissebb összefoglalójában. A hivatal megállapítja: kiugróan magas volt az élőmunka költsége a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban, valamint a pénzügyi és biztosítási szférában, ahol a munkaerőköltség közel 70 százalékát kitevő munkajövedelem az országos átlagnak akár a két és félszeresét is elérte.

A tavalyi csökkenést főként a közszférában bekövetkezett fizetéscsökkentés illetve a járulékterhek mérséklése okozta - számolt be a hivatal.

A munkaerőköltségből a szociális költségek részaránya 26 százalék volt, a képzési és egyéb költségelemek a foglalkoztatással kapcsolatos költségeknek pedig mindössze 3 százalékát jelentették. A szociális költségek nagyságrendjét gyakorlatilag a munkajövedelem határozza meg, hiszen döntő része munkajövedelem-elemekhez kapcsolódó kötelező járulék, a munkáltató által önként vállalt szociális juttatások részaránya viszont alacsony.

Az élőmunka költsége a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás gazdasági ágak szervezeteinél volt a legalacsonyabb - alig több mint negyede a pénzügyi és biztosítási tevékenységet folytatókénak. Kiugróan alacsony költség jellemezte emellett a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és az adminisztratív illetve szolgáltatást támogató tevékenységeket. A munkajövedelem legnagyobb hányadát (átlagosan 66 százalékát) kitevő alapbérhez járuló bérpótlékok mellett a törvényi előírás vagy az elvégzett feladatok mennyisége, minősége alapján fizetett jutalmak, prémiumok mértéke is eltérő az egyes gazdasági ágakban.

Az alapbéren, törzsbéren kívüli juttatások aránya a pénzügyi szervezeteknél a legmagasabb (ahol ez 2008-ban a teljes munkajövedelem 21,6 százaléka volt), és az egyébként is alacsony bérszínvonalú textília, ruházat, bőr és bőrtermék gyártása ágazat vállalkozásainál a legkisebb (4,2 százalék).

A munkajövedelemből a béren kívüli juttatások részaránya átlagosan 7 százalék. Míg a bérszínvonal tekintetében a nemzetgazdaság különböző területei között jelentős különbségek vannak, addig az egyéb munkajövedelem részaránya csak 4,4-9,8 százalékos intervallumban szóródik. Kiemelkedő az egyéb munkajövedelem nagysága az építőiparban, ahol a magas részarányt a külföldi telephelyen dolgozók viszonylag nagy aránya magyarázza.

A megfigyelt körben a munkáltatók az egyéb munkajövedelmek közül a legnagyobb arányban étkezési térítést nyújtanak a dolgozóknak, a vállalkozásoknál ez az átlagot meghaladó (37,3 százalék), de egyre szélesebb körben jutnak hozzá munkavállalók más természetbeni juttatásokhoz is, ezen belül 2008-ban különösen az üdülési hozzájárulás volt népszerű.

A közszférában törvényi előírások alapján fizetett jubileumi jutalom az egyéb munkajövedelem közel negyedét tette ki, a vállalkozásoknál ez az arány kevesebb mint 2 százalék volt. Utóbbit A Munka Törvénykönyvében szereplő alacsonyabb mérték, illetve az magyarázza, hogy az úngynevezett „törzsgárda" a vállalkozási körben bekövetkezett és a foglalkoztatotti struktúrát erősen meghatározó változások miatt jóval kisebb, és a hosszú szolgálati idő elismertsége nem akkora, mint a közszférában - derült ki az összeállításból.