Szakértők szerint akár egy fél tucat technológiaszállító is megjelenhet az e-útdíj-rendszer kiépítésének majdani közbeszerzési pályázatán, amelyről részletek egyelőre nem ismertek. Völner Pál, a fejlesztési tárca államtitkára korábban ugyanakkor lap kérdésére jelezte, gyorsított eljárásban gondolkodik a kormány.

Kérdés, hogy a pályázat kiírója − feltehetően az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) − szerint mi az az előre nem látható rendkívüli tényező, ami a sürgős eljárást indokolttá teszi. A kormányzati tervek régóta ismertek, a tavaly márciusban bemutatott Széll Kámán terv azzal számolt, hogy 2013 januárjától működésbe is lép a rendszer − az időpontot azonban közben fél évvel kitolták, bár az állam a mielőbbi bevezetésében lenne érdekelt, hiszen attól évi 150 milliárdos bevételt vár. Úgy tudjuk, a döntésképtelenség hátterében részben a vidéki polgármesterek lobbija állt, akik nem akarták, hogy a területükön működő fuvarozóvállalkozások terhei jelentősen növekedjenek. A tarifáról egyelőre nem sokat tudni, az azonban ismert, hogy a fuvarozók jelentős emelésre számíthatnak.

A késlekedés hátterében állhat az is, hogy a szállítmányozószakma kedvezményekért lobbizott az elmúlt időszakban. Megfigyelők szerint végül az IMF-tárgyalások előkészületei adhattak lendületet a projektnek, a későbbiekben azonban a további kedvezményekről szóló tárgyalásokon léket kaphat az elképzelés és akár az évi 150 milliárd forintos bevétel is megkérdőjeleződhet.

Völner szerint a gyorsított eljárással tartható a tervezett határidő, mások azonban ezt − a nemzetközi gyakorlatra hivatkozva − megkérdőjelezik. A közbeszerzési pályázat − ideális esetben is − fél évet vesz igénybe és legalább ennyi idő szükséges a rendszer kiépítéséhez is, Ausztriában mindez másfél-két évet vett igénybe. Ráadásul elképzelhető, hogy a nem nyertes pályázók megtámadják az eredményt. A lehetséges "vesztesek" száma öt-hat is lehet, várhatóan indul ugyanis a német Siemens, illetve a T-csoport, az osztrák Kapsch-csoport, az olasz Autostrade, illetve feltűnhet egy másik osztrák és egy francia cég, cégcsoport is. Szakmai körökben az is felmerült, hogy kínai cégek juthatnak lehetőséghez.

Technológiai szempontból a régióban kétféle e-útdíj-rendszer honosodott meg. Németországban egy okos fedélzeti egységen alapuló, gps-hez hasonló technológia működik, a legtöbb országban ugyanakkor az URH-alapú megoldást választották.

Az elektronikus útdíj ötlete hat-hét éves múltra tekint vissza Magyarországon, az előző kormányok esetenként már a tanácsadó kiválasztásáig is eljutottak, végül azonban megállt a folyamat. Volt idő, amikor úgynevezett szolgáltatóvásárlásban gondolkodott az állam, azaz egy cég építette volna ki és üzemeltette volna a rendszert, a mostani elképzelések szerint azonban az ÁAK vesz fel hitelt a kiépítéshez. Ez azonban további időt igényelhet, ha nem az MFB folyósítja a kölcsönt vagy a kínai hitelkeretből állnák a beruházás 60-70 milliárd forintra becsült költségét.