A sárgyűjtőhely és a fészekalap mellett létezik egy közvetlenebb költést segítő eszköz is, az égetett cserép anyagú mesterséges molnár- és füstifecske-fészek. Ezek függőleges hátfallal és oldalanként egy-egy rögzítő lyukkal rendelkeznek, melyeken keresztül deszka-, tégla és betonfalra, egyesével vagy akár telepesen is felrögzíthetjük a fészkeket - hívja fel a figyelmet az Magyar Madártani Egyesület.

A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak.

Sárfészket építő fecskéink alkalmazkodóképes madarak, s bár kedvelik fajtársaik társaságát, nem ritkán magányos (szoliter) fészkekben költenek. Éppen ezért a műfészkeket egyesével is kihelyezhetjük számukra.

Különösen a városlakó molnárfecskére jellemző (a füsti fecske inkább a tanyasi és falusi környezetet, az istállók közelségét kedveli), hogy ablak- és erkélybeugrókba, akár a sokadik emelet magasságába építi fészkeit, ezért a műfészkeket nyugodtan alkalmazzuk panel- és irodaházakon is.

A sárfészket építő, napjainkra teljes egészében városiasodott fecskék állományfenntartásában a lakosságnak egyedülállóan fontos, gyakorlatilag nélkülözhetetlen szerepe van. A különböző fecskevédelmi eszközök és módszerek alkalmazásával, ezek között egyre inkább műfészkek kihelyezésével is, lassíthatjuk, megállíthatjuk a létszámcsökkenést. Ha ezt társadalmi összefogással nem sikerül elérnünk, könnyen előfordulhat, hogy az évszázad közepére ez a madárcsoport a még most is százezres helyett csak néhány száz, maximum egy–két ezer párban lesz jelen Magyarországon.