A művészetekben fellelhető misztériumok megfejtésére specializálódott olasz kutatócsoport meglepő bejelentést tett a napokban. Azzal állatak elő ugyanis, hogy megfejtették Leonardo da Vinci Mona Lisájának titkát, pontosabban a modellként szolgáló valós személy körüli misztériumot sikerült egyszer s mindenkorra megoldaniuk. Véleményük szerint az alak egyértelműen férfi volt - olvasható a News.com.au internetes oldal cikkében.

Silvano Vinceti a kulturális örökségek védelmére létrehozott nemzeti bizottság elnöke egy lépsséel még tovább is ment. Szerinte a Firenzében született művészt Salai alakja ihlette meg, belőle alakult ki később Mona Lisa alakja. “A férfi 25 éven keresztül volt Da Vinci közelében és talán a szeretője is volt” - fogalmazott Vinceti.

A képet természetesen árnyalják a párizsi szakértők. A Louvre szakemberei - ahol a festmény jelenleg is ki van állítva - egyértelműen cáfolták az olaszok állításait.

Salai, vagyis igazi nevén Gian Giacomo Caprotti 25 éven keresztül dolgozott együtt a firenzei művésszel és számos képének volt ihletője és sokszor állt modellt is neki. “A két férfi zavaros, kétértelmű kapcsolatban volt egymással és elképzelhető, hogy több volt ez, mint szoros batáti kapcsolat. Talán szeretők lehettek” - nyomatékosította Vinceti.

A csoport több alkotást is alaposan megvizsgált, így például a St. John the Baptist című festményt is, és a képeken látható alakok feltűnő - Vinceti által figyelemre méltónak nevezett - hasonlóságot mutatnak a szemek és szájak környékén, és ezek a hasonlóságok feltűnnek Mona Lisa alakján is.

A legérdekesebb része a kutatásnak azonban kétségkívül az, hogy Da Vinci rejtélyes kulcsokat helyezett el a festményein, megkönnyítve a modellek személyazonosságának kiderítését. A kutatócsoport egy “S” és “L” betűt talált Mona Lisa két szemében. A vizsgálatokat nem az eredeti képen, hanem egy tökéletes minőségű digitális másolaton végezték. Véleményük szerint az “L” betű értelmezése Leonardo, míg az “S” betű nem mást, mint Salait jelképezi.

A Louvre vitatja Vinceti állításait. Mint mondják, 2004-ben és 2009-ben is teljes vizsgálatot végeztek az eredeti festményen és semmilyen elrejtett szimbólumot nem találtak. A Louvre olvasatában mindössze annyi történik, hogy a lefestett alakon az idő előrehaladtával rendszeresen megjelennek új repedések, ezek pedig rendszeres beszédtémát jelentenek azoknak, akik hisznek a titkos jelek létezésében. Hozzátették, hogy Vinceti anélkül foglalt állást és fejtette ki a véleményét, hogy a képhez magához hozzáfért volna.

A rejtélyek és azok megfejtése nem kerülte el a képet a történelem során. A leggyakoribb vélekedés szerint a kép del Giocondo feleségét, Lisát ábrázolja, amit tények is igazolnak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy Lisának volt egy házasságon kívüli gyermeke -nagyapja azért adta hozzá Giocondo-hoz, hogy a szégyent elkerülje (azt is tudjuk, hogy Giocondonak Lisa előtt volt egy felesége aki Lisa anyjának testvére volt) -aki mindössze egy délutánt ért meg, s apja nem is tudott róla soha. Hogy ki volt az apja? Egy Medici!

Dr. Lillian Schwartz szerint a kép egy önarckép, maga Leonardo da Vinci női ruhában. Digitális elemzése során szinte teljes egyezést fedezett fel Leonardo önmagáról rajzolt képei és a Mona Lisa között. Elméletének kritikusai szerint a hasonlóság oka az, hogy ugyanaz a személy, ugyanabban a stílusban dolgozott. Az sem bizonyított, hogy az önarckép valóban önarckép.

Maike Vogt-Lüerssen amellett érvel, hogy a nő a rejtélyes mosoly mögött Aragóniai Izabella, Milánó hercegnője. Leonardo tizenegy évig dolgozott a hercegi udvarnak. Vogt-Lüerssen szerint Mona Lisa sötétzöld szemei a Visconti-Sforza családhoz tartozását jelzik.

A rejtély 2008 januárjában oldódott meg. Akkor arra jöttek rá, hogy a képen Lisa Gherardini, Francesco del Giocondo firenzei selyemkereskedő felesége látható. A kutatók a Heidelbergi Egyetem gyűjteményében találtak rá a bizonyítékra. A feljegyzést 1503 októberében a művész egyik ismerőse, Agostino Vespucci készítette egy a Cicero leveleit tartalmazó kötet margójára. A feljegyzés arról tanúskodik, hogy a művész egyszerre három képén dolgozott, közülük egyik Lisa del Giocondo portréja.

A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült leghíresebb festménye. Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása. Ez köszönhető annak, hogy a kép „női” arca gyakorlatilag már a közösségi emlékezet részének tekinthető, ismert az egész világon, másolják, fényképezik, karikatúrákat készítenek róla és ezerszámra sokszorosították. Leonardo soha nem nevezte el a képet (a reneszánsz idejében még nem volt szokás a képeknek címet adni). A Mona Lisa címet Giorgio Vasari, az életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után.