A nemzeti eszközkezelőnek a kormány által tervezett három fázisáról (amelyről cikkünk második felében lesz szó) nem szívesen nyilatkoztak a Napi Gazdaságnak a bankok.

Az eszközkezelővel kapcsolatban jelenleg nincs olyan részletes információ a birtokunkban, amely alapján véleményt formálhatnánk - nyomatékosították a Raiffeisennél.

Az OTP szerint nem a nemzeti eszközkezelő léte vagy nem léte, illetve beindulása a kérdés a bajba jutott jelzáloghitel-adósok megsegítését illetően, hanem az a fajta kiszámítható, üzleti alapon is megálló közgazdasági és jogi környezet a fontos, amely mind a hitelezőt, mind a hitelfelvevőt az optimális döntés meghozatalára inspirálja.

Fel kellene oldani a moratóriumot?

A legnagyobb magyar bank tapasztalata szerint az adósok egy részének olyan nehézzé vált a helyzete a munkanélküliség és az emelkedő közüzemi költségek miatt, hogy a gazdasági ellehetetlenülés szélére sodródtak, amelyből csak a szociális lakhatási feltételek állam általi megteremtése látszik kivezető útnak. Nagy kérdés tehát, hogy a nehéz, de még nem kilátástalan helyzetben lévő adósok helyzetének javítása érdekében a gazdasági recesszió alatt a banki terhek kezelhetővé tétele kapcsán milyen garanciális vagy átmeneti fizetési könnyítést jelentő állami szerepvállalás jelenhet meg.

Középtávon az OTP szakemberei szerint a normál piaci lakóingatlan-forgalmi szint visszaállítása a megoldás, amely önmagában újrapozicionálja a tényleges teherviselő-képességhez igazított lakáshiteleket és lakástulajdon-viszonyokat. Az állam elsődleges célja a lakáspiac normalizálása kellene, hogy legyen. Ehhez vezetne például a kilakoltatási moratórium felszabadítása, a nehéz helyzetben lévő adós ingatlanának üzleti alapon történő megvásárlásához kapcsolódó hitel állami támogatása.

A Budapest Banknál (BB) szerint a hosszú távú stabilizálódáshoz először is a gazdaság egyensúlyba hozatalára és a növekedés beindulására van szükség. Tapasztalatuk szerint ugyanis az ügyfelek nagy része nem az árfolyam-emelkedés miatt nem tud fizetni, hanem azért, mert (esetleg mindkét kereső) elveszette az állását. Rajtuk hosszú távon csak a munkaerőpiac beindulása tud segíteni.

Bőven vannak homályos pontok

A kormány az IMF-nek már tájékoztatást adott a bajba jutott adósok megsegítésére vonatkozó elképzeléseiről, legalábbis ez derül ki a Valutaalap jelentéséből.

A Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) az eredeti elképzelések szerint a devizahitelek forintra váltását, majd minden lakáshiteles kisegítését biztosította volna. Hamar kiderült azonban, hogy ez aligha finanszírozható vállalkozás (a társadalmi igazságtalanságáról nem is beszélve). A koncepció így egyre olvadt, de még abban a formában sem vált véglegessé (elfogadására az utolsó határidő tavaly október volt).

Az IMF jelentésben szereplő - szintén még véglegesítés előttinek jelzett - változatban is akadnak homályos pontok.

Továbbra sem világos, hogy a bankok által saját hatáskörben eddig is alkalmazott adóssegítő programokat (ez a NET-koncepció első fázisa) hogyan ösztönözné a kormány. Az sem derül ki, hogy az előbbin átesett, ám ismét bajba került adósoknál alkalmazandó állami garancia mennyiben különbözik a jelenleg is meglévő, de szinte senki által nem igénybe vehető megoldástól. Azt viszont rögzítik, hogy ezért díjat szednének, ami részben finanszírozza is a rendszert.

A program kiterjedtségét pedig eleve korlátozza, hogy csak azok az alacsony jövedelmű háztartások lennének jogosultak minderre, amelyek legalább 12 egymást követő hónapon keresztül eleget tettek a jelzáloghitelre vonatkozó fizetési kötelezettségüknek. Az IMF-dokumentumban szereplő National Asset Management Agency a második és az ezt követő pillért felügyelné.

A legproblematikusabbnak továbbra is a harmadik pillér tűnik. E szerint ugyanis, ha az előző kettő nem vezet eredményre, akkor a helyi önkormányzat szerezné meg az ingatlant, majd azt bérbe adná a végképp elbukott adósnak. Ehhez viszont az önkormányzatok nem rendelkeznek megfelelő forrásokkal. A 90 napon túl nem fizető több mint százezer jelzáloghiteleshez képest az előirányzott kiadások pedig (lásd táblázatunkat) igen csekélyek. Érdemes ezzel kapcsolatban azt is felidézni, hogy a már szintén korábban bejelentett önkormányzati bérlakásprogramról (amely alapot adhatna és ki is egészíthetné a NET szisztémáját) egyelőre szintén nem ismertek konkrétumok.