A kiadott dokumentum szerint a stabilitási alap megvédi Magyarországot az előre nem látható külső gazdasági eseményektől úgy, hogy az idei költségvetést semmilyen körülmények között ne kelljen módosítani. A stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha a lehetséges kockázatok valódi gondot okoznak. Ha mégsem kell az elkülönített keretet igénybe venni, az az év végén visszakerül a költségvetésbe.

A bruttó hazai össztermék 1 százalékához közelítő mértékű alapot nem a költségvetési tartalékból és nem az adósságfinanszírozásra félretett keretből, hanem a 2011 évi költségvetésből töltik fel.

Amint arról korábban a Napi Gazdaság beszámolt, a miniszterelnöki jóváhagyás már szombaton megérkezett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken, Brüsszelben tett javaslatára.

Az idei költségvetési folyamatokat az Alkotmánybíróság húzhatja keresztbe azzal, ha megsemmisíti a magánnyugdíjpénztárak államosításáról szóló törvényt. Ugyanis a pénztárak vagyonából az idei büdzsé 540 milliárdos bevétellel számol - ennek kiesése miatt a GDP 1,7 százalékára rúgó hiány keletkezik. Ellenkező esetben viszont a bő 2000 milliárdos vagyonból a kormány olyan tartalékhoz jut, amely mellett nincs szükség a Matolcsy-féle zárolásra - ha február végén valóban bejelentik a hosszú távú reformokat. Ha ez utóbbi mégis elmarad, akkor szükség lehet - kármentésként - a GDP 0,9 százalékára rúgó stabilitási alapra.

Matolcsy szerint biztosíték lehet az alap arra is, hogy az áht-hiány mértékét a GDP 3 százaléka alatt tartó költségvetési politika biztonsággal teljesíthető legyen. A pénz forrása az érvényes költségvetés: az összeg a jelenlegi kiadási büdzséfejezetekből származna, más forrásokban nem gondolkodnak. Magyarország kizárólag a pénzpiacról finanszírozza államadósságát, ezért nagy körültekintéssel kell figyelni minden olyan hírre, amely arra utal, hogy még további rengések következhetnek be idén a piacon - véli a miniszter.