Fontos különbség ugyanakkor, hogy Olaszországban 10-15 évenként fordul elő 5,5-6-os magnitúdójú földrengés, Magyarországon ez a gyakoriság csak 100-150 év. Az utolsó komolyabb földrengés nálunk 1956-ban pattant ki.

A 2009. áprilisi L'Aquila-i pusztító földrengés, illetve a közelmúltban bekövetkező oroszlányi rengés kapcsán többször felmerült a kérdés, hogy előfordulhat-e komoly károkat okozó földrengés Magyarországon? Az is megfogalmazódik, hogy a földrengések előre jelezhetők-e, és hogyan lehetséges a földrengések romboló hatását mérsékelni - írja tanulmányában Horváth Ferenc geofizikus, egyetemi tanár és Tóth László szeizmológus. A Földrengés.hu oldalon közölt szakmai összeállítás szerint komolyabb földrengés, ugyan kisebb valószínűséggel, de Magyarországon is bekövetkezhet. Ezért a földrengésbiztos építkezés Európai Uniós szabványait alkalmazni kell a hazai gyakorlatban és különös figyelmet kell fordítani a veszélyes objektumokra, elsősorban a nukleáris létesítményekre - hívják fel a figyelmet a kutatók.

A L'Aquila földrengés

2009. április 6-án, hétfőn kora hajnalban (3 óra 32 perckor) Rómától mintegy 90 kilométerre északkeletre pusztító földrengést észleltek az Apenninek hegyláncai között fekvő L'Aquila város és a környező település lakói. Több mint 10 ezer ház azonnal összeomlott, néhány kisebb település teljesen romhalmazzá vált. Több tízezer volt a sebesültek száma és 300 halottat találtak a romok alatt.

A szeizmológiai világhálózat és az európai hálózat egybehangzó értékelése szerint a földrengés 6.3-as magnitúdójú volt és a felszín alatt 6-8 km mélységben bekövetkezett törés (normál vetődés) hozta létre. Bár a 6.3-as magnitúdó nem kivételesen nagy mértékű energiafelszabadulást jelent, a kis mélység miatt, a nem földrengés biztosra épített öreg házakat és középkori műemlék épületeket a rengéshullámok könnyen lerombolhatták.

Lehet-e előre tudni, mikor lesz földrengés?

Az L'Aquila térségében kipattant földrengés különösen érdekes abból a szempontból is, hogy egy olasz szakértő azt előre jelezte. Tény, hogy Gioacchino Giuliani, az olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet technikusa, már az év elején interneten keresztül hírt adott egy a térségben várható földrengésről, március elején pedig hangosbeszélővel felszerelt gépkocsik mozogtak a környéken, és figyelmeztették a lakosságot a várható tragédiára. Tény az is, hogy pánikkeltésre hivatkozva a hatóságok ezeket az akciókat leállították és a szakemberek a lakosságot azzal nyugtatták, hogy az észlelt kisebb rengések "...teljesen normálisak egy szeizmikusan aktív térségben."

A szakemberek egyúttal hangsúlyozták, hogy a tudomány mai állása szerint "...semmilyen módon nem lehet előre megjósolni egy földrengést." A szakemberek megállapítása helyes volt, hiszen két-három véletlenszerű összeesés ellenére, minden korábbi tudományos alapon álló előrejelzés hibásnak bizonyult.

Valóban, azt előre megmondani, hogy pontosan hol, mikor és pontosan mekkora földrengés keletkezik, ma még lehetetlen.

Egyes szakemberek szerint a helyzet a jövőben sem fog érdemben javulni, mert a feladat hasonlatos ahhoz, mintha azt akarnánk biztosan tudni, hogy mik lesznek a jövő héten kihúzandó lottószámok. A kritikus területeken (azaz a lemezhatárokon) véletlenszerűen bekövetkező földrengés-események koncepciója mellett azonban létezik egy másik szakmai koncepció is. Utóbbi szerint a kőzetlemezekben felhalmozódó feszültségek geofizikai mérésekkel nyomon követhetők és azok kritikus szintre való emelkedése észlelhető.

Ilyen geofizikai mérésekre több lehetőség is kínálkozik. Például egy eltörni "szándékozó" kőzettartomány először kisebb recsegéseket (előrengéseket) produkál. Ezekhez a recsegésekhez és kisebb törésekhez a kőzetekben radioaktív bomlással keletkező radon gáz felszabadulás is kapcsolódik. Valószínű az is, hogy egy kőzettartomány alakváltozása elektromágneses jeleket is sugároz, amelyeket a földön, vagy mesterséges holdon elhelyezett speciális berendezések észlelni tudnak. És még számos más megfigyelési lehetőség is adódhat, beleértve bizonyos állatok rendellenes viselkedését is földrengés előtt néhány perccel, akár órával.

A kutatások folyamatban vannak, de a megoldás még távolinak tűnik.

Magyarország földrengéseinek története

Magyarország területén évente 100-120 kisebb mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálunk az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,5-3 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5 - 6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki.

Az első ismert földrengés Magyarország területén, melyről feljegyzés maradt fenn, 456. szeptember 7-én Savariában, a mai Szombathely környékén volt. A földrengés keletkezési helyét nem tudjuk pontosan rekonstruálni, de valószínű fészke Szombathelytől 35 km-re, északnyugatra tehető. A leírások alapján rekonstruálható a rengés nagysága, mely 6,1 magnitúdó körüli lehetett.

A legnagyobb

Ismereteink szerint az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült. A rengés erősségéhez képest viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, "könnyű szerkezetes" építkezési módszerekben keresendő: Komáromtól a Balaton északi végéig húzódó terület szeizmikusan jelenleg is az ország egyik legaktívabb területe.

Az első tudományosan feldolgozott földrengés

Szintén e területhez köthető az 1810. január 14-én Mór környezetében kipattant, az egyik legjelentősebb károkat okozó magyarországi földrengés is. A Vértes és Bakony közé kapcsolódik az a törésvonal, melyen az 5,5 magnitúdójú földrengés keletkezett. A nagy rengést közel ezer kisebb utórengés követte. A feldolgozást a kor nagy természettudósa, Kitaibel Pál, egy munkatársával együtt végezte.

A legutóbbi évszázad nagyobb rengései

A XX. században öt olyan nagyobb földrengést jegyeztek fel a mai Magyarország területén, melyek jelentős károkat okoztak: Kecskeméten 1908 és 1911-ben, Egerben 1925-ben, Dunaharasztin 1956-ban és Berhidán 1985-ben - olvasható az idézett tanulmányban. (A berhidaihoz hasonlítják a mostani, oroszlányi földrengést is.)