Hírek
2011. December 13. 13:48, kedd |
Belföld
Forrás: mno.hu
Mi lesz itt, ha ezt meglépik?
A hazai cégek 36 százaléka veszi igénybe a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adókedvezményeket, míg 70 százalékuk jelezte, hogy ismeri azokat.
Így minden bizonnyal jelentős hatása lesz a szektorra, hogy jövőre megszűnik az innovációs járulék leírási lehetősége. Az unió területén található vállalkozások egyharmada elengedhetetlennek tartja az innováció elősegítéséhez ezeket a támogatásokat.
Komoly vitákat generál szakmai körökben, hogy a gazdasági kormányzat által jövőre életbe léptetendő innovációs finanszírozást érintő változások segítik-e azt a célt, hogy 2020-ra GDP arányosan 1,8 százalékra nőjön a K+F-re fordított kiadások összege. Hazánkban 2009-ben ez az érték 1,15 százalék volt, míg 2010-ben 1,14 százalék. Európában tavaly a K+F ráfordítások átlagosan 1,9 százalékot tettek ki a bruttó nemzeti termékhez viszonyítva.
A K+F adókedvezmény a leggyakrabban igénybe vett finanszírozási forma (53 százalék) abban a kilenc országban (Belgium, Csehország, Franciaország, Németország, Magyarország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Nagy-Britannia), amelyet az Alma Consulting Group vizsgált 2041 vállalat megkeresése alapján. Magyarországon ez az arány jóval alacsonyabb (36 százalék), megfelel a közép-európai átlagnak (37 százalék alatt), mindez részben azzal magyarázható, hogy a K+F közvetett támogatások rövidebb múltra tekintenek vissza a régióban.
Három országban nagyon népszerű
Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Belgiumban ez az első számú finanszírozás, a cégek 65 százaléka él vele. „Az európai vállalatok rendkívül pozitívan értékelik a K+F adókedvezményeket: minden második vállalat tekinti ezeket a legfontosabb támogatási formának, minden harmadik pedig egyenesen elengedhetetlennek tartja őket az innováció elősegítéséhez” – hangsúlyozta Páncsity Mira Ágnes, az Alma Consulting Group Magyarország Kft. operatív igazgatója.
Mint ismert, hazánkban jövőre alapvetően változik meg az innováció eddigi finanszírozási rendszere. 2012-ben a vállalkozások továbbra is leírhatják kutatás-fejlesztésre fordított kiadásaikat a társasági adóalapból, ugyanakkor – és ez változás a mai állapothoz képest – az innovációs járulék leírási lehetősége megszűnik. Jelenleg azok a közép- és nagyvállalatok, amelyek nem végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet, éves szinten mintegy 22 milliárd forintnyi innovációs járulékot fizetnek be az államkasszába.
13,5 milliárdra lehet pályázni
Jövőre az Innovációs Alapot teljes egészében az innovációsjárulék-befizetések finanszírozzák, ahol többletforrást jelent, hogy az a mintegy 7-10 milliárd forint, amit eddig az innovációs járulékból leírtak, noha mögötte valódi kutatás-fejlesztés nem állt, most bekerül az alapba. Az új rendszerben az Innovációs Alap 2012-ben megnyíló pályázataiból pedig a valóban kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó vállalatok és intézmények juthatnak támogatáshoz. Eddigi információink szerint ez 13,5 milliárd forint lehet, míg a többi bevételt a korábbi évek zárolásainak és kötelezettségeinek a kifizetésére költenék.
Sokan ismerték az eddigi szisztémát
A Deloitte szerint a pályázati lehetőségekhez képest az adókedvezmények ismertsége jóval nagyobb volt a megkérdezettek körében: a vállalatok 70 százaléka jelezte, hogy ismeri az adókedvezményeket, ezen belül az egyes adó- és adóalap-kedvezmények ismertségének mértéke 35-90 százalék között oszlott el. A legismertebb és egyben leggyakrabban igénybe vett adókedvezmények a magyarországi innovációs járulék alapjából levonható K+F költségek és a magyarországi társaságiadó-alapból levonható közvetlen K+F költségek – állapítja meg a cég.
Szerintük a vállalati szektor bevonása ugyanakkor elengedhetetlen ahhoz, hogy 2020-ig teljesülhessen az a kormányzati cél, hogy Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 1,8 százalékra emelkedjen. A közvetlen támogatások és adókedvezmények ismertségét célszerű tovább növelni, de nem szabad azt feltételezni, hogy ez önmagában változást hozhat a vállalati K+F ráfordítások növekedésében – véli a Deloitte, mivel ehhez az ösztönző rendszernek a vállalati igényeket is erőteljesen szem előtt tartó átértékelésére és megfelelő módosítására lenne szükség.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Május 10. 12:09, péntek | Belföld
KSH: 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak áprilisban, az egy évvel korábbi adatokhoz képest
Idén áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
2024. Május 10. 12:06, péntek | Belföld
A KSH szerint olcsóbbak lettek az üzemanyagok itthon, a szomszédos országok áranál
Az EU Weekly Oil Bulletin legfrissebb adatai alapján Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 626, míg a régiós országokban 616 forint volt.
2024. Május 10. 06:00, péntek | Belföld
Hszi Csin-ping: Kína és Magyarország mindig barátok voltak
Kína és Magyarország mindig barátok voltak, de történelmük során most a legjobb a kapcsolat a két ország között - jelentette ki Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke csütörtökön Budapesten.
2024. Május 10. 06:00, péntek | Belföld
Orbán Viktor: támogatjuk a kínai békekezdeményezést
Támogatásáról biztosította az ukrajnai konfliktus lezárását célzó kínai békekezdeményezést csütörtökön, a Hszi Csin-ping kínai államfővel közösen tett sajtónyilatkozatában Orbán Viktor miniszterelnök.