Hoffmann Rózsa elmondta: már idén ősszel elkezdődnek azok a modellszámítások, amelyek alapján a jövő évre vonatkozó keretszámokat meghatározzák majd. A költségtérítéses képzéseket illetően áremelkedésre lehet számítani: a pontos összeg egy-egy szakon a képzés valódi költségétől függ majd, ugyanakkor ez alól a hiányszakmák kivételt jelentenének. Polonyi István okatatáskutató szerint az intézkedés következményeként átlagosan kétszeresére nő majd a költségtérítés összege, ez pedig megtizedelheti a fizetős szakokon lévő hallgatók létszámát - olvasható a Népszabadságban. A költségtérítés összege jelenleg intézményenként és szakonként különbözik, a legtöbbet, 1 millió 300 ezer forint féléves díjat a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karán kell fizetni. Az általános orvosi szakért pedig az ország összes egyetemén 800 ezer és egymillió forint közötti összeget kérnek el. A legnépszerűbb költségtérítéses szakokat illetően, a jogász, az idegenforgalmi és a gazdálkodási képzésre járó hallgatóknak 200-350 ezer forintot kell fizetniük félévente, míg a legolcsóbbak a bölcsészettudományi képzések, ahol a legnépszerűbb szakokon is csak 100-120 ezer forintba kerül egy félév. A mesterképzések ára pedig 150-200 ezer.
A felsőoktatási törvény alapján a költségtérítés összegét az adott felsőoktatási intézmény határozza meg, azzal a kikötéssel, hogy nem lehet kevesebb, mint a szakmai feladatra számított kiadások egy hallgatóra jutó hányadának ötven százaléka. A törvény szerint a tandíjnak minimum az oktatási költségek felét fedeznie kell, ugyanakkor az már az intézményektől függ, hogy a képzéssel kapcsolatos egyéb költségeket kifizettetik-e a hallgatókkal.
A Budapesti Corvinus Egyetemen az agrármérnöki képzés féléves tandíja például 225 ezer forint. Ez az oktatási költségeknek csupán ötven százalékát fedezi, mégsem kérnek többet, mert a tandíjak megállapításánál az egyes szakok népszerűségét és a jelentkezők anyagi hátterét is figyelembe veszik - mondta Tóth Magdolna, az egyetem oktatási rektorhelyettese. Ezzel ellentétben, a magánegyetemeken a költségek száz százalékának kifizetése a hallgatókra hárul, mivel nincs fejkvóta. Őket így nem érintik a költségtérítéses képzésekre vonatkozó módosítások.
A költségtérítés kérdésével kapcsolatban Dux László, felsőoktatásért felelős helyetes államtitkár március 31-én elmondta: bizonyosan átalakul a költségtérítéses képzések rendszere. Az Inforádiónak kifejtette: zajlik az egyeztetés az oktatási törvényről: az eredeti, államtitkársági koncepciót kell összehangolni a Széll Kálmán-terv és a többi tárca szempontjaival. Ennek célja, hogy a korábbinál szigorúbb gazdasági fegyelem kialakítása, valamint az állami szerepvállalás erősítése a felsőoktatásban. Távlati cél, hogy az olyan szakokon, amelyeknél komolyak a munkaerő-piaci vagy társadalmi elvárások, a keresletet az állami helyekről kikerülő hallgatók tudják kielégíteni. Azok, akik költségtérítéses formában kényszerülnek, vagy van lehetőségük az ilyen képzéseket elvégezni, azoknak a tervek szerint ösztöndíjrendszer kidolgozásával segítenek majd.