A telefonadó már júliusban jön, de ténylegesen augusztustól fizetjük, a 2013-tól élő tranzakciós adóból 130 milliárdot várnak, az adó a bankokat terheli. A cégeknek 5 millió forint fölött kötelező lesz utalniuk, az energia- és közműcégek társasági adója 30 százalékra nő – ez utóbbi hírre 4 százalékos mínuszba esett a Mol-árfolyam a tőzsdén.

A társadalmi igazságosság, a méltányosság és a közteherviselés lebegett a kormány szeme előtt, és nem a munkát kívánták adóteherrel sújtani, hanem a fogyasztást, amikor szerdán döntöttek az új adónemekről, mondta Giró-Szász András kormányszóvivő - írja az Index.

Matolcsy György visszautalt a 2010-es úgynevezett krízisadókra, amelyek szerint arra voltak jók, hogy a magyar gazdaság lélegzetvételhez jusson. 2010 nyarán úgy vélték, hogy ezek az eseti adók három év múlva kivezethetők, mert „erőre kap a globális gazdaság”. Ám nem ez történt, „a válságnak azonban korántsincs vége, még a legnehezebb szakaszán sem vagyunk túl” – mondta Matolcsy.

Ennek ellenére ígéretüknek megfelelően megszűnnek 2013-től a válságadók, míg a bankadó 2013-ban lefeleződik, majd jelenlegi formájában 2014-től megszűnik (de ha az unióban bevezetnek valamilyen banki adóztatást, annak hazai bevezetése elképzelhető).

A Bankszövetséggel kötött tavalyi megállapodás értelmében ha egy bank bővíti a hitelezést, azt leírhatja a bankadóból. Matolcsy arra számít, hogy a bankok ennek az ösztönzőnek a hatására szinte teljesen leírhatják jövőre a 60 milliárdos adót. A kormány azt szeretné, hogy ez az adó tűnjön el, ez ugyanis azt jelentené, hogy ez a hitelforrás mind bement a gazdaságba, mondta a miniszter.

Ma meghozták azokat a döntéseket, amelyek „összességében az állam és az államháztartás teljes újjászervezését jelentik”. Ezek eredményeként „a következő években Magyarországon mindig és stabilan 3 százalék alatt lesz a GDP-arányos deficit”. A kormány ennek érdekében ma három új adóról, valamint a társasági adó harmadik adókulcsának bevezetéséről döntött.

A miniszter bejelentése szerint háromkulcsossá válik a társasági adózás, a normál 16 százalékos és a kis cégek 10 százalékos adókulcsa mellett lesz egy 30 százalékos adókulcs az energiaszektornak és közműszolgáltatóknak - írja a portál.

Matolcsynak erre a bejelentésére 5 százalékos mínuszba esett a Mol árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, ami azt jelenti, hogy az állam 24,61 százalékos részvénycsomagja nagyjából 20 milliárd forinttal értékelődött le a keddi záróárhoz képest.

Matolcsy arra is ígéretet tett, hogy lesz egyszerűsített kisvállalkozói adó. Részleteket erről nem árult el, de feltehetően az eva-kivezetésére és egy azt felváltó új, szavai szerint a kisvállalkozóknak kedvezőbb adónem bevezetésére utalt a miniszter.

A telefonadóként ismertté vált távközlési forgalmi adóról azt mondta: minden hír igaz, amit korábban tudni lehetett. Havonta első tíz perc ingyenes, afölött 2 forint percenként, magánszemélyek maximum 700 forintot adózhatnak havonta, az üzleti előfizetőknél 2500 forint lesz a korlát. A telefonadót a kormány eredeti terveinek megfelelően, júliustól bevezetik, azt ténylegesen augusztustól fizetjük. A nemzetgazdasági tárca úgy tervez, hogy a költségvetésbe idén 30 milliárd folyik be az új adóból. A miniszter szerint az adó a távközlési cégeket terheli – az nem egészen világos a jelen helyzetben, hogy ez csak beszedési kötelezettséget jelent-e (mint a biztosítási adó a biztosítóknak), vagy azt, hogy valóban a cégeknek, és nem az előfizetőknek kell adózniuk.

A lehető legszélesebb bázisra a lehető legalacsonyabb kulcsot alkalmazták, mondta a pénzügyi tranzakciós illetékről, amilyen adót az Európai Unióban is terveznek, megjegyezve: „mi hasonló irányba megyünk, de mást csinálunk”. Évente 600 000 milliárd forintos pénzügyi tranzakció van évente, ebből egy 130 000 milliárd forintos körre terjed ki az 1 ezrelékes illeték.

A tranzakciós adó alanya az átutalást végző pénzintézet lesz. Egy 100 000 forintos átutalás a pénzintézetnek 100 forintjába kerül majd – mondta a miniszter, megjegyezve: az adó alól lehetnek kivételek, így mentesül például a Magyar Nemzeti Bank és az Államkincstár, valamint mentesülnek a magánszemélyek is, ha egyik számlájukról a másikra utalnak. Az adónak a Széll-terv szerint 30 000 forint lett volna a felső határa, végül azonban ezt az elképzelést elvetették.

A kormány döntött arról is: a vállalatok egymás közötti pénzügyi tranzakciói ötmillió forint fölött csak átutalással történhetnek, készpénzes ügyleteket csak ennél kisebb összegekkel lehet végezni. Elvetették viszont azt az ötletet, hogy magánszemélyekre is terjesszék ki valamilyen összeghatárral a kötelező utalást.

„Három adónemet vezetünk ki, a szektorális adót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást, ezek helyébe jön a biztosítási adó. A biztosítási adóból a korábbi adóknál 15 milliárddal több bevételre számít a kormány” – mondta Matolcsy.

A pénzintézetek és a biztosítók megpróbálják majd átterhelni az új adókat az ügyfelekre, de mint ahogy a bankadónál sem sikerült, úgy most sem fog, ezt elsősorban a verseny nem teszi majd lehetővé. „Nagyon sok részletről folynak még a tárgyalások” – tette hozzá Matolcsy.

A miniszter szerint „ezekkel a lépésekkel befejezhetjük az államháztartás konszolidációját". További adóemelések jövedelmi típusú adóknál már semmiképpen nem várhatók.