Az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság most olyan vészforgatókönyveken dolgozik, amelyek gyakorlatilag azt feltételezik, hogy Görögország nem lesz képes bent maradni az eurózónában – mondta Karel de Gucht, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős biztosa a belga De Standaard pénteki számában.

Ezzel most először ismerte el egy magas rangú uniós politikus, hogy már valóban készülnek erre az eshetőségre. Igaz, a bizottság egyik szóvivője - feltehetőleg a kedélyek nyugtatása érdekében - péntek kora délután a hírre reagálva cáfolta, hogy ilyen terven dolgoznak.

De Gucht arra a kérdésre, hogy pontosan milyen forgatókönyvekről van szó, nem kívánt válaszolni. Utalt azonban arra, hogy a felkészülés révén meg lehet előzni a fertőzésveszélyt, azaz meg lehet akadályozni, hogy a görögök magukkal rántsák a többi sérülékeny gazdaságú dél-európai országot.

A politikus, aki egyébként korábban belga külügyminiszter is volt, figyelmeztetett: "Megkezdődött a görög végjáték, és nem tudom, hogyan fog végződni". Bár szerinte a hellének kiválása a zónából nem jelentené az euró végét, a görögöknek súlyos következményekkel, „hatalmas káosszal” kellene szembenézniük.

Ezzel összhangban De Gucht megerősítette az Európai Bizottság álláspontját, miszerint Athénnak nincs más választása, minthogy betartja az EU-IMF-hitelszerződésben a hitelfolyósításért cserébe vállalt feltételeket, és végrehajtja a takarékossági programot.

Péntek délelőtt közvetve a német kormány is utalt arra, hogy már születőben vannak a vésztervek. A német pénzügyminisztérium egyik szóvivője az ezt firtató kérdésre úgy válaszolt: „Polgáraink azt várják el tőlünk, hogy minden eshetőségre fel legyünk készülve” – írja a Guardian. Angela Merkel német kancellár egyébként péntek reggel telefonon beszélt Karolosz Papouliasz görög államelnökkel, és kifejezte reményét, hogy Görögországnak hamarosan működőképes kormánya lesz.

Áttételesen szintén a görög búcsú lehetőségét pengette meg péntek reggel a francia Europe 1 rádiónak adott interjúban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Mint elmondta, továbbra is szeretnék Görögországot az eurózónán belül tudni, de azt is elvárják, hogy teljesítsék a vállalásaikat. A döntés tehát a görögök kezében van, jegyezte meg Schäuble.

Mint ismert, a május eleji választásokon a voksok mintegy kétharmadát az EU-IMF-hitelcsomagot elutasító pártok kapták, és bár nem sikerült kormányt alakítaniuk, van esély arra, hogy az újabb, júniusi 17-én sorra kerülő voksolás után siker koronázza majd próbálkozásaikat. Egy ilyen kabinet valószínűleg a hitelcsomag újratárgyalását és a megszorítások enyhítését kérné a nemzetközi közösségtől, amibe az jelen állás szerint nem menne bele, és leállítaná a hitelek fizetését. Ezek nélkül Görögország nem lenne képes törleszteni adósságait hitelezői felé, azaz csődbe menne, és feltehetőleg az eurózóna elhagyására kényszerülne.

A választásoknak jelen állás szerint két nagy esélyese van: a hitelcsomagot elutasító Radikális Baloldali Koalíció és az amellett kiálló konzervatív Új Demokrácia. Míg május elején a baloldali tömörülés tovább erősödött, addig egy napokban publikált felmérés szerint, ha csak orrhosznyival is, de a jobboldali párt vezet – a választások kimenetele tehát egyelőre megjósolhatatlan.