Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a fiatal medikusok bíznak a szemléletváltozásban, melynek első lépése szerintük a röghöz kötöttség eltörlése volt.

Az egyetemet végzett medikusok 42 százaléka döntését, hogy belép-e a hazai szakképzésbe, júniusban még attól tette függővé, hogy a kormány visszavonja-e a számukra kedvezőtlen előírásokat. Miután a kormány július 7-én elfogadta a rezidensekre vonatkozó, az előző kabinet által elfogadott új rendeletet, amely eltörölte a röghöz kötöttséget, és lehetővé tette a képzési időszak megszakítását, majd folytatását, a medikusok többsége úgy döntött, hogy nem megy külföldre. Amint azt Papp Magor a Világgazdaságnak elmondta: míg a szakorvosjelöltek 80 százaléka szakképzésre, addig 11 százalékuk PhD képzésre jelentkezett, már a határidő lejárta előtt egy héttel. Igaz, a jövedelmek emeléséről egyelőre még nem esett szó, a fiatalok érzik, bízhatnak a megváltozott szemléletváltásban - tette hozzá.
A kormány lépését, hogy elfogadja a szövetség érveit és módosítja a rendeletet, az indokolta, hogy jelenleg 2000- 2500 szakorvos hiányzik a kórházakból, valamint a nyugdíjkorúak aránya is magas. A helyzet megoldásakor az ágazat irányítói szem előtt tartották, hogy ne szankciókkal, ösztönzéssel érjék el, hogy a fiatalok ne külföldön vállaljanak munkát.
Az, hogy a medikusok a hazai szakképzést választották, jelzi, hogy fontosnak tartották annak az előírásnak az eltörlését, amely kötelezővé tette volna, hogy a szakvizsga megszerzését követően még négy évig a velük szerződött munkáltatónál maradjanak. Az új törvénymódosítás értelmében azonban a fiatalok megszakíthatják a képzési időt például gyermekvállalás esetén, és nem kell visszafizetniük a képzés költségét sem. A rendelet tehát nem szól bele a magánéletbe, így ha valaki több gyermeket vállal, ott folytathatja a képzést, ahol abbahagyta - hangsúlyozta Papp Magor.