Az államtitkár az Országházban az uniós országok mezőgazdasági bizottsági elnökeinek találkozóján elmondta: a magyar agrárium és vidék számára csak olyan mezőgazdaság hozhat sikert, amely úgy állít elő értékes, szermaradvány-mentes, egészséges és biztonságos természetes élelmiszereket, hogy közben meg tudja őrizni a talajok és az ivóvízbázisok tisztaságát, az élővilágot, a tájat és benne az emberek egészségét, közösségeit, kultúráját.

Az ilyen többfunkciós mezőgazdaság az európai agrár-modellnek megfelelő környezet és tájgazdálkodás rendszereinek széles körű elterjesztésével kedvező képet tud kialakítani az országról a fizetőképes élelmiszerpiacokon. A magyar élelmiszerek ugyanis ily módon jól eladhatók, jó minőségűek, biztonságosak, fogyasztásuk az egészségre nézve nem jelent kockázatot, sőt segíti az egészség megőrzését.

Ebben a jövőképben a géntechnológiai úton módosított elsőgenerációs méregtermelő, illetve a totális gyomirtó szereket eltűrő, genetikailag módosított fajtáknak nem juthat szerep. Ángyán József beszélt arról is, hogy a genetikailag módosított szervezetek alkalmazása a világban a mai napig heves viták középpontjában áll. A fajták előállítói szerint kulcsszerepe lehet az emberiség XXI. századi gazdasági fejlődésében. Ellenzőik - köztük Magyarország is - azonban számos veszélyre hívják fel a GMO-kkal kapcsolatban a figyelmet. Többek között arra, hogy a gyors fejlődés következtében nem volt elegendő idő a potenciális veszélyek és a hosszú távú hatások kimutatására. Független toxikológiai és ökológia hatásvizsgálatok pedig alig állnak rendelkezésre.

A GMO-előállítók adatai alapján 2010-ben a GMO-k vetésterülete világszerte 148 millió hektár volt. Ez a világ összes szántóterületének 9 százalékát teszi ki. A GMO-kat 90 százalékban az amerikai földrészen termesztik. Európában a termőterület nem éri el a 100 ezer hektárt, ami az összes szántóterület 0,7 ezreléke.

Az elsőgenerációs genetikailag módosított (GM) fajták két dolgot tudnak: az egyik csoportjuk rovarölő méregfehérjét, protoxint termel, amely a célszervezet tápcsatornájába jutva megöli azt. Másik csoportjuk rezisztens, azaz ellenálló a totális gyomirtó szerekkel szemben. Ezenkívül még vannak olyan fajták is, amelyeket az említett mindkét tulajdonságra módosítottak.