A politikus a Magyar Tudományos Akadémián rendezett tanácskozás előtt elmondta, hogy a közismereti képzés időkeretének tekintetében utolsók között vagyunk Európában. A németországi képzéssel összehasonlítva láthatjuk, hogy míg a nyugat-európai országban 7200 órát szánnak az alapiskolára, addig hazánkban 4900 órát. Pokorni Zoltán szerint a gyakorlati képzés lehetőségeit is bővíteni kell, de nem a közismereti képzés rovására, ezért utóbbit az eddigi nyolc év helyett 4+5 évre változtatná a nyugati gyakorlathoz hasonlóan. Ezután tanulhatnának tovább a diákok gimnáziumban, szakközépiskolában, a 2+2 éves szakképzésben vagy a duális szakképzésben. Ez szintén a német mintáról venne példát, amely szerint a vállalatok is kiveszik részüket a finanszírozásból. Pokorni Zoltán szerint ezzel elkerülhető lenne, hogy a szakképzésben részt vevő gyerekekre ingyen munkaerőként nézzenek, és két év után újabb ingyenmunkást vegyenek fel helyettük. Magyarországon a vállalatok érdekeltsége a gyakorlati képzésben minimális, és ezen nem változtatna érdemben a kamara által elképzelt modell sem - érvelt a bizottság elnöke. Ha a vállalatok is szerepet vállalnak a költségek finanszírozásában, akkor érdekükben állna a saját igényeiknek megfelelő utánpótlás képzése és foglalkoztatása. A politikus megjegyezte: az előrehozott szakképzés tekintetében meg kellene határozni, hogy milyen feltételek mellett, milyen arányban, milyen szakmában indulhatnak, mivel ez közismereti képzést nagyon kismértékben tartalmazó képzési forma, és a jelenleg ebben tanuló 15-20000 diák túl sok.
A 4+5 éves oktatási struktúra összhangban állna a strukturális reformterv, a Széll Kálmán tervben foglalt céllal, mely 15 évre csökkentené a tankötelezettséget.