A név szerinti szavazást a Jobbik kérte. A képviselők közül 259-en szavaztak igennel, 94-en nemmel. Az előterjesztésre igennel szavazott a Fidesz- és KDNP-frakció, az MSZP és a Jobbik képviselői viszont elutasították azt. A plenáris ülésről kivonultak, így a zárószavazáson nem vettek részt a Lehet Más a Politika (LMP) képviselői, mert nem értenek egyet a törvénnyel. Az Országgyűlés döntött arról is, hogy a köztársasági elnöktől kéri a törvény sürgős kihirdetését.

Karácsony Gergely, az LMP frakcióvezető-helyettese elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Nem tartotta helyesnek, hogy alig pár hónappal a választások előtt módosítják a szabályokat. Hozzátette: a szükséges ajánlószelvények számát nem növelni kellene, hanem meg kellene szüntetni a rendszert, amivel kapcsolatban számos visszásság merült fel. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség ezzel a javaslattal rossz irányba indult el, ez a javaslat nem a nemzeti egység javaslata, hanem pártpolitikai célú.

A politikus ezért sárga lapot mutatott fel a kormánypártoknak, majd a frakció elhagyta az üléstermet.

Az egyik előterjesztő, a fideszes Kósa Lajos szerint nem szűkítik a jelöltállítás feltételeit, és a törvényjavaslatról - beterjesztése előtt - konzultáltak az önkormányzati szövetségekkel is. Hozzátette: a szövetségek támogatták és jónak tartották a javaslatot.
A kormánypárti politikus szerint  „nem fűnyíróelvszerűen" csökkentik a képviselő-testületek számát, hanem messzemenően figyelembe vették a működőképességet.

A jogszabály szerint már idén ősztől csökken az önkormányzati képviselő-testületek létszáma. A törvény egyes esetekben szigorúbb követelményeket rendel a jelölt- és a listaállításhoz, és felváltja az 1990-ben elfogadott, azóta többször módosított, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt.