Az Eyjafjallajökull 2010 tavaszán káoszba sodorta Európa technológiailag fejlett társadalmát, mivel több napra megbénította a kontinens feletti légiközlekedést. 2010. október 27-én az izlandi szakemberek hivatalosan is lezártnak minősítették a vulkáni kitörést, így eljött a tanulságok levonásának, a tapasztalatok összegzésének ideje - írja Harangi Szabolcs a Tűzhányó blogon.

Készülődés 1994 óta

A vulkáni működés okáról a Nature legutóbbi száma is közöl egy tanulmányt, amelyben az izlandi kutatók színe-java összesíti az eredményeket. Ebben elsősorban azt mutatják be, hogy miképpen jelzik a GPS és műhold radar adatok, azaz a felszínmagasság változásai a mélyben történő eseményeket. Az Eyjafjallajökull alatt 1994 óta észlelték a magma felnyomulásokat, azaz a 2010. tavaszi kitörés egy hosszú feltöltési időszak "megkoronázása" volt - ismerteti a blog a kutatási eredményeket.

Bár a hosszú előkészülési szakasz jelezte a vulkán nyugtalanságát és esetleges aktivizálódását, a kitörést közvetlenül megelőző és azt követő GPS adatok azonban eltértek a várttól. A rendelkezésre álló adatokból az izlandi kutatók azt a következtetést vonták le, hogy az 1994 óta tartó magma felnyomulások vízszintesen kiterjedt magmás testeket (teléreket) hoztak létre 4 és 6 km közötti mélységben. A 2010. áprilisában felnyomuló bazaltos magma ezeket a többé-kevésbé kristályosodott anyagokat mobilizálta és ez a keverék anyag robbant ki olykor 8-10 kilométer magas kitörési felhőt hozva létre. Ezek a tapasztalatok fontosak lehetnek más, hasonló tulajdonságú vulkánok jövőbeli tevékenységének előrejelzésében - véli Harangi Szabolcs.

Mikor jön a következő?

A másik hír az Eyjafjallajökull kitöréséhez kapcsolódóan egy szeptemberi keflaviki konferencia tanulságainak összegzése. A konferencia a vulkáni működés és a légiközlekedés kölcsönhatását elemezte. Fontos, hogy a repülésügyi szakemberek kezdeményezték a megbeszélést és jó tudni, hogy tartalmas párbeszéd alakult ki köztük és a vulkanológusok között.

A vulkanológusok között egyetértés alakult ki, hogy egy hasonló, esetleg ennél jóval nagyobb, vulkánkitörés valószínűsége Izlandon az elkövetkezendő években meglehetősen nagy - írja a Tűzhányó blog. A tűzhányók közül a Katlát tartják ebből a szempontból a legveszélyesebbnek. Kiemelkedően fontos a felkészülés egy ilyen eseményre, különösen a vulkáni hamufelhő terjedésének modellezésére. Ugyancsak fontos, hogy felkészüljenek a polgári szervezetek, mint például repülésügyi, egészségügyi szervezetek, hogy ne érje váratlanul őket egy újabb vulkáni kitörés.

Csoda, hogy nem történt katasztrófa

Tisztában kell lenni például, hogy a repülésre milyen koncentrációjú hamufelhő jelent veszélyt, hogyan lehet ezt a koncentrációt pontosan követni - fogalmazza meg Harangi Szabolcs. Az ELTE tanszékvezetője szerint találkozó egyik legizgalmasabb pontja az volt, amikor Eric Moody kapitány kapott szót. Ő vezette azt a B747-es repülőgépet, amelyik 1982. június 24-én bekerült a jávai Galunggung vulkán kitörési felhőjébe. A repülőgép négy hajtóműje leállt és csak a csodával határos módon sikerült újraindítani a gépet.