Tatabányán a megoldást a Technológia Transzfer Iroda jelenti, amely a felsőoktatásból eredő innovatív ötlet és a piac közötti rést tölti be - mondta el Tóth Gábor, a MÜTF stratégiai igazgatója.

A MÜTF a Pannon Egyetemmel (PE) közösen rendezte meg a Technológia transzfer folyamatok és lehetőségek a Közép-Dunántúli Régióban című konferenciát, hogy a felsőoktatási intézmények fejlesztésekért felelős vezetői bemutathassák az intézményen belüli kutatás-fejlesztési folyamatokat, illetve a kis- és középvállalkozások azokhoz tartozó kapcsolódási lehetőségeit. Amint azt Hajtó János, a MÜTF rektora nyitóbeszédében elmondta: a főiskola célja, hogy a régió egyik innovációs központjává váljon, aminek érdekében a főiskola az innovációs eredmények elérése mellett a vállalatokkal folytatott kommunikációra is nagy hangsúlyt helyez.
Annus István, a Magyar Innovációs Szövetség választmányi tagja előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen fontos szerepet töltenek be az innovációs folyamatokban a kutató- és képzőhelyek, inkubátorházak és innovációs központok. Elmondta: míg korábban az egyetemek elzárkóztak a piac szereplőitől, addig ma már a vállalkozások és a felsőoktatás is nyitott, de a tájékozatlanságuk, és a közös párbeszéd hiánya komoly forrás kiesését okozza.

Nádai László, az Óbudai Egyetem Informatikai Karának dékánja kiemelte: a technológia transzfer számára ideális hely Magyarország, a gazdaság igényli azt. A kis- és középvállalkozások azonban az OECD országokhoz képest jócskán alulmaradnak az innovációs újítások területén. Ennek oka, hogy nem megfelelő a finanszírozás szerkezete, illetve kevés a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő: ezért a vállalatok innováció helyett inkább külföldről hozzák be a szellemi termékeket. A problémák kezelése érdekében növelni kell a kutatás-fejlesztésre szánt összegeket, és emelni kell a műszaki és természettudományos képzésben résztvevő fiatalok számát - fogalmazott Nádai László.
Egyetértett ezzel Sugár Péter, a PE stratégiai igazgatója is, aki arra is figyelmeztetett, hogy fontos feladat a kutatópálya vonzerejének fokozása, mivel jelentősen csökkent a nem felsőoktatásban dolgozó kutatók száma. A PE egyik projektjének is ez a célja, hogy a megfelelő felszerelés biztosításával, a jó lehetőségek megteremtésével is vonzóvá tegye a kutatói pályát a fiatalok számára. Elmondta: a tudástranszfer akkor tud igazán sikeres lenni, ha van egy csapat, amely megfelelő szakmai tudással rendelkezik, megvan a kellő nyitottsága, érdekelt az eredmények elérésében, rendelkezik kapcsolati rendszerrel, és van hasznosítható tudása.

Tóth Gábor előadásában elmondta: a technológia transzfer küldetése, hogy közvetítsen az innovációs eredmény és az üzleti szféra, a piac között. A MÜTF célja, hogy a régióban ezt a technológiai tudásközvetítő szerepet töltse be a felsőoktatási szereplők, illetve a kis- és középvállalkozások között. Hozzátette: ezzel ugyanis közel hozza egymáshoz a két szegmenst, hiszen sokszor a felek nem tudják, hogy miként kerülhetnek kapcsolatba egymással. Széles körben emelni kell a kutatás-fejlesztés intenzitását, ezért a MÜTF újraértelmezi a problémát, és előtérbe helyezi a zöld fejlesztést, a zöld gazdaságot, a fenntartható fejlődést, ezért fő stratégiája a zöld technológiák megvalósítása. Amint azt Tóth Gábor kifejtette: a technológia tudástranszfer az az infrastrukturális háttér, amely az innovatív feltaláló és a piac között ingázik, vagyis mérlegeli, hogy mely szabadalom versenyképes, és melyik kutatási eredmény bocsátható a piacra. A főiskola stratégiai igazgatója szerint az Új Széchenyi Terv abban segít, hogy miként tudják kihasználni a pályázati lehetőségeket a kis- és középvállalkozások, illetve felsőoktatási intézmények. Emellett, ha van innovációs ötletük, javaslatuk akkor abban nyújt segítséget, hogy az miként csatornázható be a pályázati folyamatba, és miként menedzselhető az értékesítésig. Tulajdonképpen a Technológia Transzfer Iroda az a szereplő, amely az innovatív ötlet és a piac közötti rést betölti - hangsúlyozta Tóth Gábor.