. A pénzügyi válságot megelőzően, ennél sokkal többen, 58 százaléknyian értékelték pozitívan a nemzetgazdaságukat. 2007 és 2009 közepe között a világ lakosságának gazdasági hangulata folyamatosan romlott, az ezt követő hónapokban valamelyest javult, majd 2010 elejétől kezdve lényegében stagnál ez a mutató. Az elmúlt két és fél évben a gazdasági helyzettel elégedettek aránya egy szűk tartományon belül mozgott, 38 és 41 százalék között alakult. Magyarország 2009 áprilisa óta vesz részt ebben a kutatásban, akkor a lakosság 2 százaléka nevezte jónak gazdaságunk állapotát. A csúcsérték 13 százalék volt, 2010 októberében, azóta pedig jellemzően 5 százalék körül szóródnak az adatok (most éppen a magyarok 3 százaléknak van kedvező értékelése) - ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvéleménykutatás-sorozatnak, amelyet az Ipsos készít 24 országban, 20 ezer fő megkérdezésével.

A világ lakosságának érzékelése szerint még nincs vége a pénzügyi válságnak, a kormányok élénkítő és megszorító intézkedései ellenére a nemzetgazdaságok sokasága továbbra is nehéz helyzetben van. A közgazdasági elméletek a válságok folyamatát, az abból való kilábalást az ABC valamely betűjének formájával írják le: lehet V vagy U, esetleg W. Ma már nagyon valószínű, hogy az értelmezések közé az L betű is bekerül. Most ugyanis már elég régóta tart a vízszintes szakasz, a világ lakossága nem érzékeli a kilábalást. Néha vannak jelei a pozitív változásnak valamely gazdasági vagy földrajzi egységben, de ez soha nem bizonyul tartósnak. Az elmúlt években az ún. BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – lakosságának gazdasági közérzete volt a legjobb, de az utóbbi hónapokban nálunk is romló tendenciát tapasztalunk, amelyet némileg ellensúlyoznak az észak-amerikai és afrikai országok enyhén pozitív véleményváltozásai. A válság időszakában az európai régió állampolgárainak gazdasági helyzetértékelése a leginkább negatív, s ez alól csupán a viszonylag állandó és kiegyensúlyozott német gazdasági önbizalom kivétel.

Bár most is negatív a nemzetközi közvélemény gazdasági közhangulata, de nem ez a mélypont, hiszen 2009 áprilisában átlagosan mindössze 29 százalék minősítette kedvezően országát ebben a vonatkozásban. Ugyanakkor nem igazán ad okot optimizmusra, hogy a jelenlegi közérzet nem csak a válság előtti időszaknál rosszabb, hanem a válságkorszak csúcsidőszakának számító 2010 októberénél is – akkor ugyanis 42 százalék formált pozitív véleményt országa teljesítményéről. A bő másfél évvel ezelőtti remények azonban nem váltak valóra, a pozitív változásokban bizakodók aránya szinte azonos maradt. 2011-ben jellemzően és átlagosan a világ lakosságának 39, az idei esztendőben 38 százaléka értékelte sikeresnek országa gazdaságát.

A közelmúltra, az elmúlt negyed évre tekintve hajszálnyi negatív változást tapasztalunk, márciusban a nemzetközi közvélemény 39, áprilisban 38, május és júniusban 37-37 százaléka értékelte jónak a gazdasági helyzetet. Kifejezetten sokat romlott az indiaiak gazdasági közérzete (79%-ról 60%-ra esett a pozitívan vélekedők aránya), az argentinoké (51-ről 34%-ra) valamint a kínaiaké (71-ről 60%-ra).

A magyarok induló értéke 2009 áprilisában alacsony volt, akkor 2 százalék tartotta az ország gazdaságát rendben lévőnek. 2010-re javult a közvélekedés, a lakosság átlagosan 8 százaléka minősítette kedvezően a magyar gazdaságot. A tavalyi évben az átlagérték ennél alacsonyabb lett, 4 százalék. 2012-ben is kritikusak vagyunk, az első negyedévben 2-3 százaléknyian formáltak kedvező véleményt, az utóbbi hónapokban 4 százalék. Ezek az eredmények általában a lista végére sorolnak bennünket, de a spanyolok és az olaszok gazdasági közérzete sem jobb a miénknél.