Tavaly az aratáskor még átlagosan 30-32 ezer forintért adták-vették a búza tonnáját és ennyiért kelt el idén is a nyár elejéig. Jelenleg viszont 50 ezer forintot is elkérnek érte. Ez a drámai árcunami nem hazai jelenség, az egész világon végig söpört, miközben nagyobbak az átmenő raktárkészletek, mint két éve, amikor csúcsra jártak a gabonaárak. Akkor, 2007-2008-ban 100 millió tonnát őriztek a raktárak, idén 180 millió tonnát. Igaz, az aszály és állítólag a tűzvész is megtizedelte az oroszországi búzaföldeket, Putyin elnök export tilalmat is bevezetett, de ennek ellenére sem indokolja semmi a búza árának csúcsdöntési kísérletét.

A világ búzatermése valóban nem éri el az előzetes várakozásokat, de éppen a jelentős raktárkészletek miatt nem kell tartani a hiánytól. A drágulást inkább azok a pénzügyi befektetők idézhették elő, akik megjelentek az árutőzsdéken és a kereslet hirtelen növekedésével felhajtották az árakat - vélte Makai József, a Gabonaszövetség főtitkára. Ez a jelenség július eleje óta figyelhető meg a világ jelentős árutőzsdéin. Kétségtelen, Oroszországból már a nagy kiterjedésű tűzvész előtt is rossz hírek jöttek, az aszály miatt eleve kisebb termést vártak, de Kanada, Románia és más országok is jelezték, hogy elmarad a termés az előre jelzettnél, s ez a hisztéria is felfelé nyomta az árakat. Az áremelkedés azonban, legalább is az európai piacokon nincs közvetlen összefüggésben a termés mennyiségével, sokkal inkább például Putyin export tilalmával - tette hozzá a szakember. Szerinte a gabonatermés visszaesése természetesen együttjárhat az árak emelkedésével, de a mostani helyzethez a piacok hisztérikus reagálása is hozzájárult.

Mindenesetre azért nem árt az óvatosság. Nem lehet előre kiszámítani, hogy a profit realizálását követően mikor száll ki a pénzügyi befektetői kör és zuhannak le a búzaárak - jelezte a lehetséges kockázatokat Makai. A forgalmi adatok alapján az sem valószínű szerinte, hogy Magyarországon az árakat a nem szakmai befektetők hajtották volna föl, inkább a nemzetközi piaci hatások érvényesültek. Ez még akkor is igaz, ha a hazai 4,5-5 millió tonna búza helyett csak 3,5 millió tonnát takarítottak be a gazdák. A malmok évente 1,2-1,3 millió tonnát vásárolnak. A búza termőterülete némileg csökkent, de még így is közelít az 1,1 millió hektárhoz. Tény az is, hogy a csapadékos időjárás, majd a hirtelen érkezett nagy hőség miatt megnőtt a növénybetegségek veszélye, így a fuzárium is rohamosan terjedt a gabonaföldeken. A malmok csak a tételek alapos átvizsgálását követően vásárolják meg a lisztnek valót. Kénytelenek piaci áron megvenni a búzát, de ennek annyi előnye van, hogy nem halmoznak fel készleteket az 50 ezer forintos termékből és így, ha visszakúsznak az árak, nem éri a feldolgozókat nagy veszteség.