Módosítják a tavaly elfogadott rezidensrendeletet, amely a fiatal orvosokat 9 évig egy kórházhoz kötötte volna - közölte Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a  kormányszóvivői tájékoztatón. A rendelet módosítása után lehetőség lesz arra is, hogy gyermekvállalás esetén a képzést megszakítsák, illetve azok, akik hiányszakmákban - például sugárterápiás szakember, traumatológus, neurológus, pszichológus - jelentkeznek rezidensnek, 50 százalékkal magasabb bérezésre számíthatnak - tette hozzá. Erre - mint mondta - belső átcsoportosításokkal lesz lehetőség. A politikus elmondta azt is, hogy növelték a központi gyakornoki helyek számát.

A gyors kormányintézkedésre azért lett szükség, mert változtatás nélkül a most államvizsgát tett medikusok közel 42%-a nem válik így szakorvossá - ezt Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke mondta el. Változatlan szabályozással csupán a fiatalok 37%-a lépett volna be a szakképzési rendszerbe, szintén 37%-uk külföldi munkalehetőség után érdeklődött. Ha nem változott volna a rezidenstörvény, akár egy évfolyamnyi fiatal orvost is elveszíthet az ország, ami azért lenne kritikus, mivel az orvosi kar elöregedése mostanra vált igazán érezhetővé, a kórházakból mintegy 2500 szakorvos hiányzik - elemezte Papp Magor az aktuális helyzetet.

Az előző kormány is ezt a kérdést próbálta megoldani a fenti rezidenstörvénnyel: eszerint a fiatalok a szakvizsga letétele után négy évig csak az országhatáron belül vállalhatnak munkát. A fiatal orvosok körében nagy ellenállást váltott ki a rendelkezés. Sokan ellenben támogatták, mivel egy orvos képzése mintegy 20 millió forintba kerül. Az Unió is az utóbbi elvet követi: ne a szegényebb országokban képzett orvosok dolgozzanak a gazdagabb országokban.

Tavaly áprilisban a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Általános Orvostudományi Kara hallgatói önkormányzata népszavazást is kezdeményezett a jogszabály ellen, sikertelenül. Idén márciusban is több tervezet napvilágot látott, hogy miként lehetne ésszerűen módosítani a törvényt. Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnökének javaslata szerint a képzés végeztével külföldre mehetnének dolgozni a szakorvosok, amennyiben a külföldi munkáltatójuk kifizeti a körülbelül 30 milliós képzési díjat a magyar államnak.

A következő sürgető lépés a rezidenskérdésben, hogy a képzés rendszerét is megreformálják. Az elmélet képzéssel a hallgatók 73,6%-a elégedett, a gyakorlatival azonban csak 44%-uk. Jó példa az elégedetlenségre, hogy a szakorvos képzés során a manuális szakmákban csak „papíron operálnak", ugyanakkor gyakran maradnak magukra ügyeletekben. Mindez a betegeket is veszélyeztető állapot.