Hozzájárult a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a debreceni gyógyfürdő területén tervezett fejlesztések megvalósításához. A Rózsa László általános igazgatóhelyettes által szignózott dokumentumot 2010. december 23-án keltezték, 31-én pedig módosították – egy akadály tehát elhárult az útból, kezdődhet a fejlesztés.

Májusi döntés volt

A város közgyűlése május 31-én foglalkozott utoljára a gyógyfürdővel érdemben. Akkor arról döntött a testület, hogy egy 1,84 hektár területet, a Békás-tó melletti dombot a csobogóval és a klinikáig nyúló erdőterületet elkeríti a látogatóktól és a fürdőnek adja használatba. Bár a város vezetése folyamatosan azt kommunikálja, hogy ez változatlanul közpark marad, a civilek (illetve a közgyűlés néhány tagja) mégis aggódtak az erdő további sorsáért. A Civil Fórum Egyesület jelöltjei még a választási kampányban is visszatértek a témára, amikor élőláncot alkottak a Nagyerdő védelmének kifejezésére. Szerintük ugyanis a város a döntés meghozatalakor olyan fejlesztési terveket terjesztett elő, amely a „beruházáshoz szükséges területként” jelölte ezt a részt is. Mint mondták, aggódva figyelik a városvezetés nagyszabású szállodaépítési terveit, mely a gyógyfürdő területén három óriási, a fák koronamagassága fölé nyúló épülettömeggel számol. Ennek megvalósítása szerintük csak úgy lehetséges, ha a gyógyfürdő területét növelik a közpark rovására, „minden ellenkező nyilatkozat ellenére”.

Szálloda lesz? Nem lesz?

Az ominózus májusi közgyűlésen nagy vitát kavart a fejlesztés – mint általában minden kérdés, ami a Nagyerdővel foglalkozik. Abban ugyan mindenki egyetért, hogy a fürdő a mostani állapotában nem maradhat, még talán a szállodaépítés ellen se tiltakozna alapból senki (bár van épp elég a városban, régi lepukkant és vadiúj ötcsillagos is), de a Nagyerdő fáiért a civilek rendszeresen lobbiznak. Mármint azért, hogy ne vagdossák ki őket feleslegesen.
Racsmány Gyula osztályvezető az előterjesztés megvitatásakor azzal kezdte: a közgyűlési döntés ahhoz szükséges, hogy a Debreceni Gyógyfürdő Kft. központi forrásokhoz juthasson és egy pályázat második fordulójában részt vehessen. Azt is mondta, hogy az érintett, 1,84 hektáros terület a továbbiakban is látogatható lesz a lakosság számára, s a kft. fog gondoskodni a terület tisztántartásáról és rendezettségéről. Amennyiben pedig a funkciója nem változik meg, a beruházás nem jár „jelentős környezeti hatással”.

Strandfejlesztés

Hogy milyen pályázatról van szó, azt Fazekas Lajos, a Debreceni Gyógyfürdő Kft. igazgatója képviselői kérdésre fejtette ki: egy kiemelt projekt pályázatának második fordulójáról van szó, amely kifejezetten a strandfejlesztésre vonatkozik – bruttó 935 millió forint beruházási támogatás szerezhető vele. És azt is hozzátette, hogy az említett területre nem terveznek beruházást, az kifejezetten pihenőövezetként szolgálna. „Több lehetőség is van arra, hogy a lakosság a helyet igénybe vegye – a változás annyit jelent, hogy kontrollált belépési ponton tudnak belépni ingyen, valamint a strand szolgáltatásait igénybe vevők is közlekedni tudnak majd e területen” – olvasható az ülésről készült jegyzőkönyvben.

Akárcsak az Auguszta

Kósa Lajos polgármester az építkezés kapcsán az Auguszta-programot hozta fel példaként. Azt mondta: elsőként az egyetem főépületét építették meg, erdős területre, amely nagyon drasztikus beavatkozás volt. – Amennyiben akkoriban a durva beavatkozás ellen döntenek, ma nem lenne a Kossuth-egyetem – érvelt Kósa, megjegyezve, hogy ugyanilyen beavatkozás volt az erdő területébe a víztorony megépítése is. Neki egyébként meggyőződése, hogy a Fórum épülete „kifejezetten városképbe illő”. (Turi Gábor képviselő erre megjegyezte: „Amennyiben polgármester úr úgy értékeli, hogy egy kétszáz méter hosszú és öt emelet magas egybeszabott épület illeszkedik Debrecen építészeti hagyományaihoz, előremutató és esztétikailag is kellemesnek minősíthető, akkor nézeteim és polgármester úr nézetei között nagy különbségek vannak.”)

Szolgáltatásbővítésről van szó

Kósa meglátása egyébként az, hogy a gyógyfürdő fejlesztése nem szállodaépítést, hanem a szolgáltatások bővítését jelenti.
Tehát erről döntöttek a képviselők még tavaly májusban. Év végén, 2010. legutolsó napján pedig a vízügyi felügyelőség is rábólintott a fejlesztésre. Jöhet a folytatás!