Nem a gyenge az immunrendszer a hibás

Gyakran halljuk, hogy azt dönti le a lábáról a nátha, akinek gyenge az immunrendszere. Nos, az összefüggés pont fordított: ha nagyon kellemetlenek a nátha tünetei, az azt jelenti, hogy erős immunrendszerünk agresszívan próbálja visszaverni a vírus támadását. Vagyis a magas láznak, állandó tüsszögésnek voltaképpen örülnünk kell, bármilyen furán is hangzik, hiszen közelebb a gyógyulás.

A C-vitamin nem csodafegyver

Sok gyógyszerhez adagolnak C-vitamint, és temérdek reklámban elhangzik, hogy segít a nátha megelőzésében, mert felturbózza az immunrendszert. Nemrég azonban egy 10 ezer emberen végzett kísérlet bebizonyította, hogy a C-vitaminnak nincs szerepe a megelőzésben, bár az tény, hogy enyhítheti a betegség tüneteit. A C-vitamin egy esetben azonban mégiscsak védelmet nyújt. Extrém hidegben extrém erőkifejtést végző sportolók, katonák ritkábban fáztak meg, ha napi 200 mg vitamint kaptak.

Nem segít az absztinencia

Napi-egy két feles valamilyen módon csökkenti annak a veszélyét, hogy elkapjuk a náthát, feltehetően akadályozza a vírus elszaporodását a szervezetben. Nem igaz tehát, hogy az absztinencia általában hasznos magatartás. Azonban ne vessük magunkat azonnal a viszkis üvegre, mert komolyabb mennyiségű alkoholnak sokkal nagyobb a kára, mint a haszna.

Szabad a csók!

Meglepően hangzik, de nem valószínű, hogy csókkal – azaz nyállal – terjedne a nátha, sokkal inkább az orrunk nyálkahártyája és a szemünk az a pont, ahol a vírus a szervezetbe jut. Persze azért nem árt az óvatosság, de egy náthástól kapott puszi miatt még ne tegyünk feljelentést.

A mosás nem megoldás

A fertőzött személy ruhájának alapos kimosása egy szempontból jótékony hatású: kicsit megnyugtathatja a beteget, hogy közel a megoldás. Bár erős oldatban, főzéssel a kórokozók 99 százaléka valóban elpusztul, a maradék egy százalék is bőven elég ahhoz, hogy ne múljon el a veszély.

A zöld orrváladék még nem a betegség jele

Ha orrváladékunk zöld színűvé válik, nem azt jelenti, hogy betegek vagyunk, hanem hogy immunrendszerünk javában küzd a betolakodókkal. A szervezet ugyanis egyre több vírusölő fehérvérsejtet „küld” az orrba, s a váladék azért lesz zöld, mert a sejtekben vastartalmú enzimek vannak. Minél zöldebb az orrváladék, annál erősebb az immunválasz, vagyis ha sokat kell zsebkendő után nyúlni, optimisták lehetünk, hátha nem betegszünk meg.

Az erős orrfújás csak ront a helyzeten

Amikor tele van az orrunk váladékkal, komoly a késztetés, hogy minél erősebben kifújjuk, ezáltal megszabadulva a kínzó dugulástól. Erre biztatják a szülők is a kicsiket, ami nagy hiba, mert az erőteljes fújástól a vírust és baktériumokat tartalmazó orrváladékot csak fölkavarjuk, és elindítjuk a homloküreg irányába, ahol másodlagos fertőzés alakulhat ki. Emiatt az a legjobb, ha óvatosan mindig csak az egyik orrlukunkat fújjuk, nehogy még nagyobb legyen a baj.

Tehetetlen az antibakteriális szappan

Nem nyugodhatunk meg, ha antibakteriális szappannal mosunk kezet, ettől még simán kitörhet rajtunk a nátha. Ezt a betegséget ugyanis vírus okozza, nem baktérium, ezért hatástalanok ellene az antibiotikumok. Az alkaholalapú kéztisztítók viszont már jó szívvel ajánlhatók, és persze nyugodtan használjunk antibakteriális szappant is, csak ne a nátha ellen.

Nátha ellen boldog gyerekkor!

Minél boldogabb gyerekkora volt akinek, annál kevésbé kapja el a náthát. Egyelőre csak annyi magyarázatot találtak erre amerikai kutatók, hogy ha valaki megszületésétől hatéves koráig kevés vagy nulla stressznek van kitéve, erősebb lesz az immunrendszere egész életében. Az idegfeszültség ugyanis a kortizol nevű stresszhormon termelésére ösztönzi a szervezetet, emiatt kevesebb citokin jön létre, ennek a vegyületnek pedig az a feladata, hogy agresszív immunreakcióra késztesse testünket. Tehát nagy boldogság egyenlő sok citokin egyenlő erős immunrendszer.

A nagymamának igaza van

Emberemlékezet óta forró tyúkhúslevessel kényeztetnek a nagymamák, mert szerintük ez csodaszer a nátha ellen. És igazuk is van! A kísérletek kimutatták a finom étel hatásos voltát – ám a kutatóknak egyelőre halvány fogalmuk sincs, mi lehet a levesben, aminek gyógyító ereje van.

Az idősebbek nem fáznak meg gyakrabban

Minél előrehaladottabb a korunk, annál kevésbé vagyunk kitéve a megfázás veszélyének. Ugyanis az évek során annyiszor találkozunk már a vírussal, hogy szervezetünk rengeteg antitestet termelt. Ezért – a közvélekedéssel ellentétben – inkább a gyerekeknek és a fiataloknak kell félniük a náthától.

Ihatunk, nem használ

Az is régi bölcsesség, hogy nátha ellen sok folyadékot kell inni. Közvetlenül sajnos semmit nem használ a betegség ellen, legfeljebb másodlagos jótéteményekről beszélhetünk. Nem száradunk ki, és kicsit kellemesebben érezzük magunkat, ha sok teát, gyümölcslevet, ásványvizet iszunk.

Nem fogyunk, sőt hízhatunk

Sokan gondolják úgy, a náthának azért mégiscsak van jótékony hatása: fogyhatunk, mivel kisebb az étvágyunk. Nos, a kísérletek szerint ez nem igaz, mert hiába eszünk kevesebbet, ha ágyhoz kötve semmit nem mozgunk. Sőt a legújabb kutatások több olyan náthavírust is találtak, amelyek mellékhatásként gyorsabb növekedésre ösztönzik a zsírsejteket, és a páciens emiatt hízik. A mechanizmus okát még nem ismerik.

Minden a géneken múlik

Nem mindegy, milyen géneket örököltünk felmenőinktől. Ezt már régóta tudjuk, és az utóbbi évek kutatásai bebizonyították, hogy a többi betegséghez hasonlóan a náthára is igaz, hogy alkatfüggő. Van, aki lépten-nyomon megfázik, más pedig szinte soha, s ennek valószínűleg az az oka, hogy a sejtek receptorai eltérően működnek. Az első esetben a szervezet sok gyulladáskeltő vegyület létrehozásával reagál a vírus támadására, vagyis kialakul a nátha, a másik esetben pedig szinte nem történik semmi – s mindez a génektől függ.