Az képviselők hétfő este fogadták el a kormány azon javaslatát, amely a társadalombiztosítási törvény módosításával megteremti az alapját, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok átmenetileg - 2010. november 1-je és 2011. december 31-e között - tagdíj helyett járulékot fizessenek a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

A képviselők 293 igen szavazattal, 9 nem ellenében fogadták el a múlt pénteken beterjesztett jogszabályt. Az MSZP a szavazás előtt tiltakozásul kivonult az ülésteremből.

A magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj pedig 0 százalék lesz a következő 14 hónapban (a nyugdíjjárulék most 1,5 százalék, a magánpénztári tagdíj pedig 8 százalék).

A pályakezdőknek ezután nem kötelező belépniük magánnyugdíjpénztárba, akik pedig korábban beléptek, visszaléphetnek az állami rendszerbe. Mostantól nem a magán, hanem az állami nyugdíjkasszába kerülnek a befizetések.

A kormány azzal indokolta a döntést, hogy az adatok szerint a magánnyugdíjpénztáraknál a tagok vagyona alig gyarapodott, és a magánpénztárak saját működésükre jelentős pénzt vonnak el. Azt mondják, ez az állami nyugdíjrendszerben minimális lesz.

"Visszaadjuk!"

Napirend előtti felszólalásában a nemzetgazdasági miniszter azt mondta, hogy kártalanítják a magánpénztári tagokat, de az állami rendszerben.

„Amit egyszer, most 14 hónapra fölfüggesztünk, azt vissza kell adni a magánnyugdíj-pénztári tagoknak. Igen, vissza fogjuk írni - a számlájukra, amit magukkal hoznak - a kieső összeget" - közölte Matolcsy György.

Ezzel a módosítással novembertől 3 millió magánnyugdíjpénztári tag nyugdíjjárulékának útja változik meg. Az eddig nagyobbrészt a magánkasszába befolyt összeg ezentúl az állami kasszát gyarapítja.

Erőtlen tiltakozások, és egy überelés!

Az MSZP a köztársasági elnökhöz fordult. „Én arra kértem a köztársasági elnök urat, hogy ne írja alá a törvényt és küldje el mindenféleképpen az Alkotmánybíróságnak előzetes normakontrollra" - nyilatkozta Mesterházy Attila.

A Jobbik viszont továbbmenne a kormánynál, és az egész magánnyugdíjpénztári vagyont államosítaná.

Az LMP szerint a magánnyugdíjpénztári befizetésekre irányuló, hétfő este elfogadott - szerintük alkotmányellenes - törvényjavaslat szabad utat engedtek a kormánynak arra, hogy az rátegye a kezét a magánnyugdíjkasszákban felhalmozott befizetésekre, ezért a párt Alkotmánybíróságon támadja meg a döntést.

Az ellenzéki párt szerint az elfogadott törvényjavaslat nem szól másról, mint hogy a kormány - a maga által ütött 400-500 milliárdos költségvetési lyuk betömésére - einstandolja azokat a megtakarításokat, amelyeket a befizetésre kötelezett állampolgárok a magán-nyugdíjkasszákban felhalmoztak - ismertetik.

Kifejtették továbbá, hogy nem tudják, "hogyan kerül majd elszámolásra az az összeg, amit 14 hónapra, ki nem mondott céllal és iránnyal az állami nyugdíjkasszába térítenek el", illetve hogy a magánnyugdíjpénztár ügyfelei ezt a pénzt "hogyan fogják később visszakapni, milyen jogalapon tudják visszakövetelni".

A Fidesz-KDNP frakciószövetség által hétfőn elfogadott törvényjavaslat az LMP szerint tehát alkotmányellenes - szögezték le, hozzátéve: "az ökopárt módosító javaslata alkalmas lett volna arra, hogy az alkotmányos aggályokat eloszlassa: egy egyszerű technikai fogással el lehetett volna érni, hogy kiderüljön, mi lesz azzal a pénzzel, amit most egyszerűen ellopnak".

Így gondolkodunk mi!

Az emberek nyugdíjpénztárakról alkotott véleményével kapcsolatban készített felmérést a Századvég Intézet. A legfrisebb felmérés szerint a magyar emberek közül kétszer annyian bíznak az állami nyugdíjrendszerben, mint a magánnyugdíjpénztárakban. A megkérdezettek 43 százaléka inkább az állami nyugdíjpillérben, 21 százalékuk inkább a magánnyugdíjpénztárakban bízik. A megkérdezettek 95 százaléka egyetért azzal, hogy "a jövőben az emberek szabadon dönthessenek pénztári hovatartozásukról", ezzel ellentétesen az állampolgárok mindössze 3 százaléka nyilatkozott.

A kutatásban részt vevők 38 százaléka szerint a magánnyugdíjpénztárak általában véve rosszul gazdálkodtak az emberek pénzével, 24 százalékuk volt elégedett azzal, ahogy a társaságok a befizetett járulékokat kezelték. A válaszadók 38 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.