Az áram adókkal növelt lakossági árában tavaly július óta a 17. helyről a 20., a gáznál ugyanezen idő alatt a 20. helyről a 21. helyre került Budapest – derül ki az E-Control, a VaasaETT és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal februári árstatisztikáiból, amelyről a Napi Gazdaság számol be.

A lakossági gázárat 22, az áramért fizetendő összeget pedig 23 európai fővárosban veszi számba a havonta elkészülő felmérés. A kilowattóránként 13,27 eurócentes áramár itthon 12,52 százalékkal volt alacsonyabb februárban, mint júliusban, az egy kilowattórára számított gázért fizetendő 3,68 eurócentes budapesti érték 12,38 százalékos csökkenést jelez. Idén februárban így Bukarest után a magyar fővárosban volt a legolcsóbb a lakossági földgáz, az áram pedig a román fővároson kívül Zágrábban és Belgrádban volt alacsonyabb. Az itthoni díjtételek a villanyszámla estében a vizsgált országok átlagának 72, a gáznál 51 százalékára rúgtak.

Némileg romlott azonban a statisztikák szerint a magyar fogyasztók vásárlóereje európai társaikhoz képest, a vásárlóerő-paritáson (PPS) mért árszintek ugyanis jelentősen eltérő képet festenek. A múlt év júliusa és ez év februárja között PPS-alapon az eurócentben mértnél mintegy 3 százalékponttal kisebb, 9,76 százalék volt az árcsökkenés az áramnál, illetve ennél is kisebb, 8 százalék a gáznál, vagyis a központi díjcsökkentés egy részét elvitte az itthoni vásárlóerő gyengülése. A jövedelmi viszonyokat is tartalmazó PPS-adatok alapján idén februárban a 23 ország átlagánál még mindig 16 százalékkal érezhette drágábbnak a magyar fogyasztó az áramot európai társainál, a gáz ára azonban a vásárlóerő-paritáson számolt európai átlag 83 százaléka volt a második hónapban. (Az átlag ezen időszak alatt gyakorlatilag változatlan maradt.) A PPS-alapon számolt tavaly júliusi sorrendben a budapesti áramár az ötödik legmagasabb volt a felmérésben, a gázért fizetendő vásárlóerő-paritásos összeg pedig ugyanezen hónapban a 13. volt – idén februárban az áramnál a 8., a gáznál pedig a 15. helyen állt a magyar PPS-ár (mindkét esetben az első hely a legmagasabb lakossági díjszabást jelenti).

A MEKH adatai szerint a főként a lakosságot ellátó egyetemes szolgáltatók tavaly átlagosan 17,5 forintért vásárolták az áramot kilowattóránként, amit átlagosan 17,8 forintért értékesítettek a lakossági fogyasztóknak, ezt kilowattóránként átlagosan 13,8 forint rendszerhasználati díj egészítette ki. Az áram átlagos termékárában a múlt év novembere jelentett élesebb csökkenést az egyetemes szolgáltatók számára, ekkor – októberhez képest – kilowattóránként 2,6 forinttal, több mint 14 százalékkal, 15,3 forintra csökkent az átlagos nagykereskedelmi ár: a január–októberi átlag kilowattóránként 17,9 forinton alakult, miközben ugyanezen időszakban az áramtőzsdén értékesített áram átlagára 13,6 forint volt kilowattóránként (az állami MVM Zrt. november elején jelentette be, hogy a lakossági szolgáltatóknak kínált nagykereskedelmi árat mintegy 14 százalékkal csökkenti, némileg igazodva a világpiaci árcsökkenéshez).