Az újításra azért volt szükség, hogy a kutya és a gazdája abban a környezetben álljon helyt amelyikben nap mint nap mozog majd. Az első vizsga sikeres volt, a rendszer viszont támogatás híján továbbra is gyenge. Évente csak 20-30 kutya talál gazdára miközben 200 vak ember vár négylábú segítőre.

Roninak a vakvezetőkutyának és gazdájának, Ádám Istvánnak már ismerős az útvonal. Előbb végig a hepehupás aszfalton, utána le az aluljáróba, majd át a zebrán. A legkisebb hiba is végzetes lehet, ám Roni sikerrel vette az akadályokat.

- Dezsőkém sikerült a vizsga - így Roniból a hosszú kiképzés és a sok gyakorlás után, hivatalosan is vakvezető kutya lett.

- Évente olyan 25-30 kutya az, ami ténylegesen gazdához kerül - a szakember szerinte ez a szám nagyon kevés az évi 150-200 igényléshez képest. Ám pénz és idő híján csak ennyire van lehetőség. Egy-egy vakvezető kutya kiképzése ugyanis, csaknem egy évbe és mintegy 1,5 millió forintba kerül.

Ilyen vizsgát most először csináltak Debrecenben. Eddig ugyanis csak a budapesti vizsgaközpontban lehetett tesztelni a kutyák tudását. Nemrég életszerűbbé tették a vizsgaszabályzatot.

- Az új szabályzat szerint a lakóhelyén kell a párost levizsgáztatni, tehát a megszokott környezetükben, ahol élni és dolgozni fognak együtt - magyarázta Dóka Antal, a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség vizsgaelnöke.

- Én úgy szoktam mondani, ha itt a Nagyállomást és környékét megcsinálja hibátlanul a vakvezető kutya, akkor az már nagyon magas szintű, jó teljesítmény - vélekedik Ádám István.

Az ebeknek minimum 10 év kell még emlékezni a tanultakra. Maximum ugyanis ennyit szolgálhat egy vakvezető.