- jelentette be csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára.

Schanda Tamás hangsúlyozta: a részletes és hivatalos információkat a felvi.hu oldalon található felsőoktatási felvételi tájékoztatóban olvashatják el a jelentkezők. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tájékoztató várhatóan 2020. január végéig frissül még, ezért a jelentkezés benyújtása előtt mindenképpen érdemes újra átolvasni ezt a tájékoztatót. A tájékoztatóban összesen 63 felsőoktatási intézmény 7206 szakja szerepel.

A tavalyi eljárási szabályokhoz képest a felvétel feltételeként egyetlen változás van: minden képzési területen legalább egy emelt szintű érettségi vizsga megléte az előírás - közölte az államtitkár, hozzátéve: kivételt csak azok a képzések jelentenek, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredményéből számítják, illetve a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esete, nekik nem szükséges újból érettségit tenniük.

Hangsúlyozta 2020-ban is fel tudnak venni a felsőoktatásba minden olyan jelentkezőt - állami ösztöndíjas, illetve önköltséges képzésre -, aki megfelel a felvételi feltételeknek, eléri a jogszabályi minimumot és a szakos kapacitás alapján megállapított ponthatárt.

Megjegyezte: a felvi.hu oldalon található információk a hivatalosak, ugyanis a sajtóban jelentek már meg téves, félrevezető információk. Rögzítette: a jelentkezés határidejének utolsó napja 2020. február 15-e. Mint mondta, a pontszámítással kapcsolatban jelent meg téves információ, ezért a félreértések elkerülése érdekében leszögezte: a többletpontok számítása során már az első, legalább 45 százalékos emelt szintű érettségi vizsgáért is jár 50 pluszpont, amennyiben abból számítják az érettségi pontot. A többletpontok rendszere tehát változatlan, a különböző jogcímeken összesen 100 többletpont szerezhető - mondta.

A pontszámítás az alap- és osztatlan képzésen, valamint felsőoktatási szakképzésen 500 pontos rendszerben történik: a tanulmányi és érettségi pontok maximum 400 pontot jelentenek, ezek mellé különböző jogcímeken legfeljebb 100 többletpont kapható.

Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető, ennek szabályait a felsőoktatási intézmények határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon.

A jogszabályi minimumponthatár változatlan: az alap- és osztatlan mesterképzések esetében 280, felsőoktatási szakképzéseknél 240, mesterképzéseknél pedig 50 pont.

Az államtitkár jelezte: egyes szakok esetében azonban változtak a minimumponthatárok. Mint mondta, több szakmai szervezet és hivatal jelezte a kormánynak, hogy sok helyen már most jogászhiány mutatkozik, ezért szükséges lenne a vidéki intézményekben a magyar állami ösztöndíjas jogászhallgatók számát növelni.

"Nyitottak vagyunk a párbeszédre, meghallgattuk a problémáikat, javaslataikat, és végül úgy döntöttünk": a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében "csökkentjük a minimumpontszámokat" a jogászképzésben az előző évi 440-hez képest jelentősen, 350-re - fogalmazott. Hozzátette, ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is: intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani.

További változásként említette, hogy az igazságügyi igazgatási és a munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szakon 424-ről 350-re, illetve 410-ről 350 pontra csökken a minimumpontszám, a nemzetközi gazdálkodás szakon 420-ról 400-ra, a nemzetközi tanulmányok szakon 455-ről 400-ra, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésben 420-ról 400-ra, a gyógyszerész szakon pedig 385 pontról 380 pontra, az állami ösztöndíjas képzésben.

A kormány célja az, hogy a magyar fiatalok a jövő nyertesei legyenek, ezért is "teszünk meg mindent annak érdekében", hogy versenyképes tudásra tegyenek szert a felsőoktatásban is - mondta Schanda Tamás. Hozzátette: abban is támogatni kívánja a kormány a fiatalokat, hogy minél inkább a tanulmányaikra tudjanak koncentrálni, ezért különböző ösztöndíjakra pályázhatnak, illetve lehetnek jogosultak.

Rámutatott: a 2019-20-as tanévben is több mint ezer hallgató kap nemzeti felsőoktatási ösztöndíjat. Ebben az elismerésben a kiemelkedő tanulmányi eredményű, tudományos diákköri munkában, illetve szakmai téren, szakkollégiumi képzési programhoz kapcsolódóan kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részesülhetnek. Az összege havi 40 ezer forint, amit egy tanéven, azaz tíz hónapon át folyósítanak.

Emellett támogatják szociális, rászorultsági alapon is a fiatalokat, de az egyes területeken elért kiemelkedő tevékenységükért is anyagi elismerést kaphatnak. Példaként említette a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjat, amellyel a jövő pedagógusait támogatják, vagy az egészségügybe készülők számára megpályázható Michalicza-ösztöndíjat és az egészségügyi alapképzések ösztöndíját, továbbá a Makovecz Hallgatói Ösztöndíjprogramot, amelynek célja a magyar-magyar cserekapcsolatok erősítése.

A versenyképesség egyik pillére a nemzetközi hallgatói mobilitás, ezt a Campus Mundi segíti elő mintegy 9000 hazai diák esetében - mondta. Hozzátette: az Erasmus+ program keretében pedig alapvetően az Európai Unión belül tudnak más intézményekben tanulni a fiatalok.

Az Új Nemzeti Kiválóság Programmal a kiváló hallgatók, doktorjelöltek, fiatal oktatók, kutatók részére nyújtanak ösztöndíjat kutatási tevékenységük megvalósításához. A program kerete ebben a tanévben mintegy 4 milliárd forint.