Az Európai Bizottság hétfőn készül meghozni a döntést arról, hogy a távközlési adó ügyében kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen - értesült megbízható forrásokból a Bruxinfo. Jonathan Todd, Neelie Kroes illetékes biztos szóvivője kérdésünkre nem kívánta kommentálni az értesülést.

A Bizottság, amely október óta vizsgálódik az ügyben, arra a következtetésre jutott, hogy a távközlési szektorra kivetett magyar különadó nem összeegyeztethető a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabállyal (a 2002-ben elfogadott telekommunikációs irányelvvel). Ez ugyanis minden olyan adó és illeték kivetését tiltja, amelyből származó bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítják. „Ezzel annak biztosítása volt a cél, hogy az új szereplők ne ütközzenek akadályokba a piacon" - közölte a BruxInfóval egy névtelenséget kérő forrás.

Az eljárás első felvonásaként Neelie Kroes távközlési biztos felszólító levelet küld Budapestnek, hivatalosan információkat kérve a magyar hatóságoktól. A kormánynak normális esetben két hónapja lesz a válaszadásra. Ha a válasz nem elégíti ki a Bizottságot, indoklással ellátott vélemény formájában második szakaszba léptetheti az eljárást. Ha ennek sem lenne foganatja, végső soron az Európai Bíróság elé citálhatják Magyarországot.

Neelie Kroes röviddel a távközlési adó elfogadását követően, október második felében írt először levelet a magyar kormánynak, felvilágosítást kérve a törvényről. A Bizottság több hónapos vizsgálódás után a jelek szerint most rászánja magát az eljárás elindítására.

A BruxInfo úgy tudja, hogy Brüsszel számos hasonlóságot vél felfedezni a telekommunikációs szektort sújtó magyar, illetve francia és spanyol adók között, bár a kormány korábban többször is tagadta, hogy ilyen párhuzam létezne. Párizzsal és Madriddal szemben tavaly szeptemberben azért indult eljárás, mert különadót vetettek ki a távközlési szolgáltatókra a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek kompenzálására. A francia kormány véletlen egybeesésről beszél, és azzal védekezik, hogy az adóból származó bevételek a köztelevízió helyett a költségvetésbe folynak be. A Bizottság azonban nem fogadja el ezt a magyarázatot.

A magyar kormány 2010 és 2012 között évi 61 milliárd forint bevételre számít a telekommunikációs cégek által fizetendő adóból. A kormány a pénzügyi- és az energiaszektort és a kereskedelmi láncokat is különadóval sújtja, hogy a bevételeket a költségvetési hiány csökkentésére fordítsa. A különadó ilyenfajta kivetését tiltó uniós rendelkezés ugyanakkor nem létezik más szektorok esetében. A másik két különadó ügyében még mindig folyamatban van a vizsgálat, kötelezettségszegési eljárás elindításáról eddig nem született döntés.

A domináns telekommunikációs cégeket tömörítő európai hálózat, az ETNO október 15-i közleményében aggodalmának adott hangot a különadó miatt. „Egy ilyen súlyos teher kivetése aggasztó lenne egy olyan szektorral szemben, amely húzóerőt képvisel a növekedésben és a munkahelyek teremtésében, és amúgy is óriási összegű beruházásokra készül az új generációs hálózatokba történő hozzáférésbe a következő években" - közölte akkor Michael Bartholomew, az ETNO igazgatója.