Városlista
2024. április 24, szerda - György

Hírek

2012. Február 05. 07:27, vasárnap | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Elhunyt Csurka István

Elhunyt Csurka István

Életének 78. életévében meghalt Csurka István. Az 1934-es születésű írót, dramaturgot és politikust 1956-os forradalom után fél évre internálták.

Később beszervezétk III/III-as ügynöknek, de azt állította, hogy kényszer hatására tette, és sohasem jelentett.

Csurka István 1973-tól 1986-ig a Magyar Nemzet tárcaírójaként munkálkodott, 1981-ben megválasztották a Magyar Írók Szövetsége elnökségének tagjává, majd 1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik kezdeményezőjeként tűnt fel a politikai életben. 1989-90-ben a Magyar Fórum főszerkeszője, majd 1991-től a szerkesztőbizottság elnöke és a Magyar Fórum Kft. ügyvezető igazgatója volt - tájékoztatott az Inforádió.

Csurka István, a politikus
1987-ben részt vett az MDF alapításában, majda rendszerváltásban is aktívan. Az MDF-kormány alelnöke volt 1991-től egy évig, majd híres Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című 1992-es Magyar Fórumban megjelent írásával kritizálni kezdte pártját. 1993-ban alulmaradt az elnöki posztért folytatott küzdelemben Antall Józseffel szemben, még ebben az évben az MDF kizárta a pártból.

1993 júniusában a Magyar Út Körök mozgalomból jött létre a Magyar Igazság és Élet Pártja, amely elhíresült radikalista és szélsőjobboldali szemléletéről. Ellenezte a NATO, illetve EU-s csatlakozásunkat. Az elnöklete alatt álló MIÉP (az akkori parlamenti pártok közül egyedül) ellenezte a NATO-ba és az EU-ba való belépést; támogatta a státustörvényt Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok felett, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején 'idegen érdekeket' szolgált az intézmény. A MIÉP támogatja a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítéli az eddigi magyar kormányok 'nemzetpusztító politikáját', amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a 'túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció', illetve az abortusz legalizálása, nyilvánul meg.

2006-ban pártja a Jobbikkal közösen indult az országgyűlési választásokon Harmadik Út néven, ám a koalíció nem tudott bejutni a Parlamentbe (2,3 százalékot értek el). A gyenge eredmény következtében az őszi önkormányzati választásokon a Fővárosi Közgyűlésben 1994 óta meglévő MIÉP jelenlét is elveszett. A párt, a szükséges 20.000 érvényes ajánlószelvény hiányában, a 2009. június 7-én tartott európai parlamenti választáson már elindulni sem tudott. 2012-re a Csurka István vezette MIÉP lényegében eltűnt a politika színpadáról, s tevékenysége döntően publicisztikák írására korlátozódott, amelyek a Magyar Fórumban, 'Csurka István lapjában' jelentek meg hétről-hétre.

Csurka István, az író
Az 1945 utáni drámaíró nemzedék legtermékenyebbjei közé tartozik. Drámaírói munkássága már mennyiségében is jelentős. Tevékenysége igen szerteágazó, ha olyan - részben mellékterméknek, kapcsolódó műfajnak számító - alkotásokat is figyelembe veszünk, mint a hangjátékok, tévéjátékok. Egész írói pályájának - s ezen belül drámáinak - megítélésében nem kevés gondot okoz, hogy művei megírása, illetve megjelenése és előadása között sokszor hosszú évek telnek el. A művek zártrendszerű értékelésében ez természetesen nem játszhat szerepet, a pályaív felrajzolását azonban meglehetősen bonyolulttá teszi. Annál is inkább, mert életművének két kiugró, meghatározó drámája, a Ki lesz a bálanya? és a Deficit sorsa például a következőképpen alakult: az előbbi 1962-ben keletkezett, de csak 1967-ben látott napvilágot a Magvető Almanachjában, s 1969-ben adták elő; utóbbi, több éves várakozás után 1970-ben jelent meg először, de csak az 1979-1980-as színházi évadban adták elő.

Csurka István számára - ha időrendben próbáljuk áttekinteni drámáit - egyre fontosabb és érdekesebb lett saját korosztályának, s ezen belül is az általa legjobban ismert rétegnek, az értelmiségnek a rajza. Ez a rajz azonban nem egyszerű állapotrajz, leírás: Csurka István mindig azt is vizsgálja, hogy kiből milyen körülmények hatására mi lesz. Azaz nem tekint el a személyiségrajztól, az újszerű jellemábrázolástól, miközben arról is beszél, milyen világ veszi körül hőseit. A Szájhős (1964) ennek a drámatípusnak az első változata. Az 1956-hoz nagyon is közeli dráma az egyéni és kollektív felelősségről szól, e korai időszakban még inkább az egyénire helyezve a hangsúlyt.

Bár időben a Szájhőstől távol esnek, a szorosan vett tematikai megosztás szerint rokon művek a Nagytakarítás (1977) és az Eredeti helyszín (1976). Talán legjelnetősebb művei: Ki lesz a bálanya?(1969), a Deficit (1970) és a Versenynap (1977). E három dráma összefoglaló érvényű Csurka István pályáján.

Címkék: Csurka István

Ezek érdekelhetnek még

2024. Április 23. 12:07, kedd | Belföld

Szijjártó Péter: újabb légijárat indul nyártól Magyarország és Kína között

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, idén nyártól már egy hatodik kínai nagyváros, Hszian is közvetlenül elérhető lesz Budapestről

2024. Április 23. 12:03, kedd | Belföld

Varga Mihály: az IMF is megerősítette, a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára

Az Európai Bizottság után a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is megerősítette: a magyar gazdaság idén visszatér a növekedési pályára, jövőre az uniós rangsor élmezőnyében lehet

2024. Április 23. 06:54, kedd | Belföld

Faültetési napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet

Április 22-e, a Föld napja alkalmából Nemzeti Faültetési Napot hirdet a 10 millió Fa civil szervezet országos közössége.