Nemcsak a jetlag közvetlenül érezhető negatív hatásaitól, a kábaságtól és tántorgástól kell tartania a gyakran utazóknak. Elbutuláshoz is vezet, ha valakinek sűrűn borul fel a bioritmusa az időzónákat átlépő kelet-nyugati irányú repülőutak miatt. Az idegrendszer kutatásával foglalkozó szakemberek november közepén tartott éves találkozóján jelentették be annak a kutatásnak az eredményeit, amely krónikus és extrém jetlagben szenvedő rágcsálókat vizsgált.

Erin Gibson, a Kaliforniai Egyetem professzora szerint hosszútávon nemcsak pszichés elváltozásokkal kell számolnia a gyakran repülőknek. Azok az emberek, akiknek munkájuk miatt gyakran kell változtatniuk alvási szokásaikon, magasabb arányban szenvednek szív és érrendszeri megbetegedésben, lesznek cukorbetegek, vagy rákosak - írja Wired.com.

Gibson és kollégái olyan hörcsögöket vizsgáltak, amelyeknek háromnaponta 6 órával elcsúsztatták éjszakáikat és nappalaikat közel egy hónapon keresztül. Ez körülbelül olyan, mintha valaki háromnaponta megtenné a New York-Párizs útvonalat. A kutatás lényege tulajdonképpen az volt, hogy hörcsögök alvással töltött óráinak száma összességében ne változzon, de az alvással és ébrenléttel töltött órák teljesen függetlenné váljanak a külső környezettől.

A jetlag miatt 50 százalékkal csökkent a hippokampuszban (nagyagy) született új neuronok száma, jelentették ki a kutatók. A mentális funkciók szintén csorbát szenvedtek: a jetlages hörcsögök nehezebben tanulták meg, hogy két üreg közül melyikben van a mókuskerék. 28 nappal azután, hogy napirendjük visszatért a normál kerékvágásba, a korábban jetlagben szenvedő hörcsögök még mindig tanulási nehézséggel és memóriazavarral küzdöttek.

A tanulásra és a memóriára tehát komoly, hosszú távú hatással van, amennyiben a biológiai óránk és a külső környezet közötti egyensúly megbomlik - jelentették ki a kutatók. Arra még nem derült fény, hogy ezeket a problémákat pontosan hogyan idézi elő a jetlag, de valószínű, hogy az alvás közben termelődő melatonin hormonnak, a stressznek és a megemelkedett sejtpusztulásnak lehet szerepe ebben, de ennek kiderítéséhez további kutatások szükségesek.

Jetlag elleni megoldások: a szemellenző maszkot nem divatból hordják

Az 4-6 óránál hosszabb repülőutak után fellépő kimerültség a tapasztalt utazók körében jól ismert jelenség. Érkezés után az első néhány napban ugyanis megzavarodik a biológiai óránk, aminek az oka az, hogy a szervezet által termelt természetes hormonok nem megfelelő időben képződnek az új időzónában. A kimerültséget és az éberség hiányát okozó jetlagre, a metalonin tartalmú ártalmatlan hormontablettát javasolják, amely a szervezet által éjszaka termelt, elalvást segítő hormont tartalmazza. Szintén az átállást segíti a hidrocortizon, amely szintén ártalmatlan hormonkészítmény, vagyis a szervezet által reggel termelt, és az ébredést elősegítő hormonális hatóanyagot tartalmazza.

Az emberi test biológiai óráját meghatározó négy tényező (a fény, az alvás, a fizikai igénybevétel és az étkezés) tudatosan is vezérelhető. Akik tehát a gyógyszerek helyet a házipatikus módszereket alkalmaznának, azok számára is vannak bevált szokások.

A British Airways alvásszakértője szerint a legfontosabb, hogy az indulás helyén bekövetkező esti időszakra jellemző sötétségről gondoskodjon az utas akkor is, ha a gép az új időzónában, nappali időszakban és fényviszonyok között repül. Erre legjobb módszer a szemellenző.

Ha valaki legalább egy hetet tölt el Ázsiában, akkor megérkezés után legfeljebb 45 percet szundikáljon, aztán délután tornázzon, esetleg ússzon és menjen napfényre. A látogatás ideje alatt kerülje a napközbeni alvást és lehetőleg délután menjen csak a napra.

A fedélzeten nem ajánlatos két decinél több szeszes italt fogyasztani, mert az csökkentheti az alvás úgynevezett REM szakaszát, márpedig ez pihentet igazán - vélik a British Airways tanácsadói.