A közgazdász professzor kijelentette: fontos és előremutató kijelentés a miniszterelnök részéről, hogy hitet tett a 3 százalékos inflációs cél megtartása és az idei államháztartási deficit 3 százalék alá szorítása mellett. Ez, valamint a februári kiigazítási csomag és az államadóság tervezett csökkentése elősegítheti a Magyarország iránti piaci bizalmatlanság eloszlatását.

A monetáris politika eszközrendszeréről, a kamatokról és a forint árfolyamáról nem szerencsés a nyilvánosság előtt vitázni, így a Simor-Surányi-vita újranyitását is inkább szaklapokban, szakmai fórumokon, egyetemi tantermekben kellene lefolytatni - véli Csaba László. Annál is inkább, mivel a Surányi György által felvetett gondolatok a "nem konvencionális gazdaságpolitika" jegyében születtek, és a volt jegybankelnök véleményével szemben a szakma többsége, "úgy kilencven százaléka" fenntartásokat hangoztat - jelezte a professzor, aki szakmai fórumokon szívesen látná Matolcsy György, illetve a kormány "nem konvencionális gazdaságpolitikájának" részletes kifejtését is.

Csaba László felvetette: ha a miniszterelnök pénzpolitikai tanácsadó testületet hozna létre, amelynek vezetésével Lámfalussy Sándort bízná meg, akkor egy ilyen testületben kialakulhatna szakmai vita a monetáris politikáról.

A forint árfolyamát a mai globalizált világban csak mérsékelten képes befolyásolni a jegybank, mivel a devizapiacot, így a forint piacát is sok ezer szereplő mozgatja, sok száz millió euróval, dollárral vagy svájci frankkal, így még abban az esetben is nehéz kijelölni egy optimális euró/forint árfolyamot, ha teljes egyetértés alakulna ki a kormány és a jegybank között - magyarázta a Közép-európai Egyetem tanára, aki egyetért azokkal, akik szerint a magyar gazdaság számára a 265-280 forint közötti euróárfolyam elfogadható.

A miniszterelnök által felvetett 2020. évi euróbevezetés túlságosnak távolinak tűnik, Csaba László szerint a lehető legközelebbi időpontban kell bevezetni az eurót Magyarországon. Csehországnál érthető a 2020-as dátum, hiszen a cseh korona kamata gyakorlatilag megegyezik az eurókamattal, és az infláció is tartósan alacsony - tette hozzá. Magyarországon viszont jelenleg 6 százalék az alapkamat, és az infláció is tartósan 4 százalék felett van. A minél korábbi euróbevezetés mellett szól az is, hogy ebben az esetben a devizahiteleseknek nem kell árfolyamkockázatot futniuk, ami számukra igen nagy veszéllyel jár - magyarázta az akadémikus.

Kifejezetten pozitív, hogy a kormány nem akarja megemelni az inflációs célt - mondta Barcza György, a K&H Bank vezető elemzője az MTI-nek Orbán Viktor miniszterelnök szombati sajtótájékoztatójára reagálva, hozzátéve: a kormányfő erről szóló mondata az inflációs cél esetleges megemelése cáfolatának tekinthető. (Az inflációs cél jelenleg 3 százalék, amit a jegybank és kormány korábban közösen tűzött ki.)

Barcza György Orbán Viktornak a kormány és a közeljövőben felálló új monetáris tanács kapcsolatára vonatkozó kijelentésére kifejtette: jelenleg nincs meg a bizalom a Magyar Nemzeti Bank mostani monetáris tanácsa és a kormány között, a bizalom megléte pedig feltétele a kormány és a monetáris politikát formáló monetáris tanács együttműködésének.

Kiemelte: az új összetételű tanács és a kabinet között meglesz a bizalom, és ennek alapján egy új típusú együttműködést tud kialakítani a kormány és a tanács.

Aláhúzta: a kormányfő szavai azonban nem jelentik azt, hogy a kormány szakmai kérdésekben be akarna avatkozni a leendő új tanács munkájába, csupán azt, hogy új alapokra helyezik majd a kapcsolatot, erősödhet a kooperáció.

Orbán Viktornak a Simor-Surányi-vitára utaló gondolatát a vezető elemző úgy értékelte, hogy itt nincs többről szó, mint arról, hogy a miniszterelnök szerint itthon is le kellene folytatni azt a vitát a jegybankok szerepéről, ami külföldön napjainkban is zajlik, nevezetesen azt a szakmai eszmecserét, hogy a jegybankoknak hogyan kívánatos tevékenykedniük a mostani válság idején.

Barcza György kifejtette: ennek része az, hogy a jegybankoknak csak az inflációs célra kell koncentrálniuk, vagy esetleg saját eszközeikkel is segítsék-e az egyes nemzetgazdaságok vagy országcsoportok talpra állását. Példaként említette, hogy napjainkban az Európai Központi Bank, amely a legszigorúbban áll ki az inflációs cél elérése mellett, jelenleg különböző országok állampapírjait veszi, vagy jelzálogleveleket vásárol.

Úgy látom, a miniszterelnök azt szeretné, ha a jegybankok válságbeli viselkedéséről Magyarországon is lefolytatnák a szakemberek az érdemi szakmai vitát, ez azonban véleményem szerint nem jelenti azt, hogy a kormány ebbe bele akar szólni, hiszen a kormányfő is jelezte, a monetáris politika alakítása lassú sport - emelte ki Barcza György.