Az idei első negyedév végéig az elfogadott visszalépési kérelmet benyújtott pénztártagok egyéni számlájának piaci értéke 89,7 milliárd forint volt, amiből 88,8 milliárdot adtak át a magyar állam részére (a különbözet a tagdíj-kiegészítés összege, mely a pénztártagot illeti meg).

A PSZÁF részletesen vizsgálta: milyen összetételű volt a tb-rendszert választók közössége. Mint megállapították: a visszalépők kétharmada három nagy pénztártól távozott. A legtöbben (24,7 százalék) az ING kasszáját hagyták el. Az Aegon 22,7 százalékos, az OTP pedig 18,3 százalékos súlyt képviselt ebben. Mint azonban a felügyelet hozzátette, az Aegon magánnyugdíjpénztárnál (mny) az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni, hogy viszonylag sok a közszférában dolgozó tagja (ide olvadt be például az Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár), így feltehetően ezek a pénztártagok tájékozottabbak voltak a jogszabályi lehetőségek terén. A visszalépők egyéni számlaköveteléseinél is hasonló (63 százalék) volt az említett három kassza részesedése.

A legmagasabb összegű egyéni számlakövetelése a "legfiatalabb" - a 2010-ben 54 éves - korosztálynak volt, az utánuk következő idősebb korosztályok rendre alacsonyabb összegű egyéni számlakövetelést mondhattak magukénak, mind a férfiak, mind pedig a nők tekintetében. A központi nyilvántartásban lévő 2008. évi egyéni számlaadatok alapján az egy visszalépett tagra jutó átlagos egyéni számlakövetelés összege 1 millió 082 ezer forint volt, ezen belül a férfiaké az átlagnál valamivel magasabb (1 millió 125 ezer), míg a nőké valamivel alacsonyabb (1 millió 049 ezer) összegre rúgott. (A 2009. évi egyéni számlaadatok a központi nyilvántartásban még nem álltak rendelkezésre a jelen elemzés összeállításánál, ezért a PSZÁF a 2008. évi adatokat használta fel.)

A felügyelet megvizsgálta a visszalépett tagok létszámának megoszlását nemek szerint és megyénkénti bontásban. A legnagyobb arányú visszalépésre a várakozásnak megfelelően Budapesten és Pest megyében került sor. A legkevesebb visszalépő pénztártag pedig Csongrád és Nógrád megyében volt, ahol a pénztártagok létszáma is alacsonyabb. A visszalépők 56,5 százaléka nő, 43,5 százaléka pedig férfi volt. A jelenleg 54-58 év közötti korosztály (1952-1956 között születettek) tagjai voltak a legaktívabbak a visszalépés tekintetében, ugyanis ezen korosztályokhoz tartozók tették ki az összes visszalépő közel 95 százalékát. Az ennél idősebb korosztályokhoz tartozó öt százalék esetében - bár nekik maguk a magánpénztárak is ajánlották a tb-rendszer választását - a csekélyebb visszalépési aktivitás oka a PSZÁF szerint az egyéni számlakövetelésük egyösszegű szolgáltatásként felvételére való tudatos törekvés, de tájékozatlanság vagy a kellő gondosság hiánya is lehetett.

A nyugellátásuk módosítását kérőknél az egyéni számlakövetelések összege 1,8 milliárd forintot tett ki, ebből a pénztártagok által korábban felvett és visszafizetett egyösszegű szolgáltatás tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összege 881,5 millió forint volt. Az egyéni számlakövetelés tagdíj-kiegészítéssel csökkentett összegeként a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 1,74 milliárd forintot utaltak át. A különbözet ez esetben azon pénztártagok egyéni számlakövetelésének az összege, akik a társadalombiztosítási nyugdíjazásuk óta nem vették még igénybe a pénztári nyugdíjszolgáltatást. Eltérést okoz még a tagdíj-kiegészítés összege is, ami a pénztártagot illeti meg.