Szigorítani kell továbbá a jövőben a felsőoktatásba való bejutás feltételeit, és mivel a "pusztán hallgatóarányos finanszírozás nem tudta a minőség irányába befolyásolni a rendszert", a normatív finanszírozást a minőséget támogató elemekkel kell kiegészíteni, valamint növelni kell a nehéz helyzetbe került vidéki felsőoktatás intézményeinek regionális szerepét - állapítják meg a felek a november 22-én született emlékeztetőben.
E szerint a felsőoktatás új rendszerének biztosítani kell a felsőoktatás minőségének javulását, hogy megfelelő szakembereket biztosítson a gazdaságnak, és európai szinten is versenyképes legyen. Továbbá biztosítania kell a megfelelő hozzáférhetőséget, hogy mindenki számára biztosítsa a felemelkedés lehetőségét. Ezen célok elérése érdekében szükséges, hogy a magyar felsőoktatás az európai felsőoktatás fejlődésének fő irányához igazodjon, ennek érdekében a nemzeti sajátosságok figyelembevételével a bolognai rendszert tartja irányadónak.

A bolognai rendszer magyarországi bevezetése erőltetetten, kellően át nem gondolt módon történt meg - áll az emlékeztetőben. Ennek megfelelően felül kell vizsgálni a kialakult képzési kínálatot. A tanárképzés tekintetében viszont vissza kell térni az osztatlan képzéshez, ugyanakkor más képzések esetében is szükséges vizsgálni, hogy a képzés megfelelő szerkezetben történik-e. A felsőoktatásban általában kétciklusú képzés valósul meg, kivéve azokat a tudományterületeket, amelyeket jogszabály megnevez. A képzési rendszert úgy kell kialakítani, hogy az alap- és mesterképzésben a hallgatók két- illetve egyharmada tanuljon.

A tanárképzéssel kapcsolatban a múlt héten Pálinkás József elmondta: "Én óvatos lennék az egyciklusú képzésekkel szemben. A bolognai képzési rendszer visszafordíthatatlan, és sok jó eleme van. Ne tüntessük ezt úgy föl, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk az európai felsőoktatási rendszerbe, a bolognai struktúrában kell tanítani a hallgatókat." Az egyciklusú képzést véleménye szerint néhány jól meghatározott, össze illő tanár szakon kellene lehetővé tenni, példaként pedig a matematika-fizika, a kémia-biológia, és a magyar-történelem szakot említette. Aki azonban balett és fizika szakos tanár akar lenni, annak kedvéért nem kellene átalakítani az egész felsőoktatást. Hasonló esetekben a balett, majd a fizika szak elvégzésével válhatna tanár a jelentkezőből tette hozzá.
A magyar felsőoktatás egyik nagy kihívása az elkövetkező évtizedekben, hogy a tehetséges magyar fiatalok részt vegyenek ugyan külföldi részképzésekben, de alapvetően hazai intézményekben tanuljanak, és diplomájuk megszerzése után hazánk gazdaságát és kultúráját gyarapítsák. A magyar felsőoktatási intézményeknek ehhez az európai piacon - többek között - német, angol, francia társaikkal kell majd versenyezniük, és talpon maradniuk - írják a politikusok.