Amint azt Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár is bejelentette korábban, szeptembertől kísérleti jelleggel, várhatóan 2012-től pedig országosan is bevezetik a duális szakképzést. Az MKIK szerint a szakképzés átalakításához a jelenlegi kilencezer műhelyoktatást vállaló vállalat helyett húszezerre lenne szükség, a megvalósításhoz pedig hárommilliárd forintra.

Az MKIK jelenleg összesen 125 szakma oktatási követelményeit vizsgálja meg, ami közül a legfontosabb 38 új képzési rendszere készül el április 30-ig. Az iparkamara részvételével megújuló szakképzési tananyagokban nagy hangsúlyt fektetnek majd a műhelyekben zajló gyakorlati oktatásra. A munkáltatók célja ugyanis, hogy ötven százalékkal növeljék a gyakorlati órák számát, így az eddigi heti kettő helyett 3-3,5 nap is lehet az ilyen jellegű képzés ideje. A megújuló szakmák között elsősorban olyan műszaki mesterségek vannak, mint a géplakatos, a villanyszerelő, az épületgépész, valamint egyéb ipari szakmák, mint a kőműves, a tetőfedő, vagy a szabó.

Szilágyi János, az MKIK képzési igazgatója a lapnak elmondta: az új rendszerre való átállás komoly strukturális változásokat nem igényel, de a jelenlegi kilencezerről húszezerre kellene növelni a szerződött tanulókat fogadó, vagyis gyakorlati képzésnek helyet adó vállalatok számát. Hozzátette: ez a képzésben részt vállaló cégek támogatásának 20 százalékos emelésével lenne elérhető. Ennek összegét a kamara hárommilliárd forint körüli összegre teszi, amelyet a szakképzési alapból lehetne fedezni, amihez előbb a gazdasági növekedés beindítása szükséges.
A feladatok között szerepel továbbá, hogy a gyakorlati képzésben részt vevő vállalatok cégnél maradó támogatási részét növelje az állam, ugyanis annak jelentős része jelenleg az ösztöndíjakra megy el - véli a képzési igazgató. Emellett véleménye szerint súlyos gond, hogy az intézmények a fejkvóta rendszer miatt a tanulók létszámának növelésére törekedtek azokon a szakokon, amelyek kevésbé költségesek. Ennek következményeként pedig sorra végeztek olyanok, akik később nem tudtak elhelyezkedni. Ezért régiókra lebontva végeztek el többezres mintán alapuló felmérést a vállalatok körében, hogy milyen szakemberigényre számítanak a jövőben a cégek. A kapott eredmények alapján pedig meghatározhatóvá vált a kiemelten támogatott, a támogatott, illetve a nem támogatott szakmák köre.