Viszonylag kis költséggel és egyszerűen működik az a hét jégvédelmi ágyú, amelyeket a Debreceni Egyetem szakemberei által folytatott kutatások eredményeként alkalmaznak már hat magyarországi vállalkozásnál. Az eddigi tapasztalatok és tesztelések alapján a berendezés perspektivikus megoldás lehet a jégesők elleni küzdelemben. Egy ágyú ugyanis 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket, valamint sms üzenettel, telefonhívással is indítható vagy leállítható.

A globális klímaváltozás miatt jelenleg a jégeső a gyümölcstermést leginkább fenyegető időjárási tényező. A Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Kutatási és Fejlesztési Intézetében a szakemberek másfél éve kutatják a védekezés lehetséges módszereit és rendszereit. Az egyetem kutatói az elmúlt hónapokban hat magyarországi vállalkozásnál hét jégvédelmi ágyút helyeztek üzembe, hogy teszteljék a berendezések hatékonyságát. Az eredmények azt mutatják, hogy jégvédelmi ágyúk megoldást jelenthetnek a kertészeti vállalkozásoknak a jégesők elleni küzdelemben.

A berendezés előnye, hogy működtetése egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, valamint manuálisan vagy bármilyen távolságról sms üzenettel, illetve telefonhívással is indítható és leállítható. Az ágyú mellett szól továbbá, hogy beruházási költsége viszonylag alacsony, a védett terület méretétől függően hektáronként 150-400 ezer forintot tesz ki, míg a jégháló felszerelése kb. tízszer ennyibe kerül. Előnyének tekinthető az is, hogy nemcsak ültetvényeket védhet, hanem például üvegházakat, fóliákat vagy más nagyértéket képező és sérülékeny építményeket is.

„A jégvédelmi ágyúk működési elve azon alapszik, hogy az acetiléngáz és levegő keverékével a berendezés robbanóegységében 7 másodpercenként létrehozott, nagy erejű és koncentrált robbanás lökéshullámát az ágyúcső a légkörbe továbbítja. A lökéshullám a különböző elektromos töltésű és hőmérsékletű légtömegeket összekeverve megszünteti vagy tompítja a jégeső-képződés egyik fontos feltételét, és korlátozza a jégszemcsék kialakulását. Ez a hatás 5-10 km magasságban néhány kilométer átmérőjű körre terjed ki, mely a földfelszínre vetítve mintegy 500-600 méter sugarú területet érint, ami akár 80 hektáros területen is képes megvédeni a gyümölcsültetvényeket" - hangsúlyozza Prof. Dr. Szabó Zoltán, a DE AGTC egyetemi tanára.