Lenihan akkor a Reuters értesülésére reagált: a hírügynökség anonim eurózónabeli forrásokra hivatkozva közölte, hogy Írország uniós segítségről tárgyal, sőt már az is eldőlt, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapot (EFSF) veszik igénybe és nem lesz adósságátütemezés vagy leértékelés. Lényegét tekintve hasonlóról számolt be szombaton honlapján a Financial Times (FT), illetve a BBC is, állítva: csak a segítségnyújtás időpontja kérdéses - az FT szerint az európai pénzügyminiszterek azt vitatták meg hétvégi informális egyeztetéseiken, hogy már a hétfői piacnyitás előtt elő kell-e állni ennek hírével, csillapítandó az ír állampapírokat ütő szereplőket.

Írország azonban nem a 440 milliárd eurós EFSF-ből, hanem az Európai Bizottság (EB) azzal egy időben létrehozott 60 milliárd eurós külön alapjából kapna forrást - írta a brit lap -, ami azért jobb, mert az EB-alapot egyszerű többségi jóváhagyással is igénybe lehet venni, míg az EFSF megcsapolásához egyhangú döntés kell. A két forrás az IMF beígért 250 milliárdjával együtt alkotja azt a 750 milliárd eurós mentőcsomag-rendszert, amelyet a tavaszi görög válság nyomán raktak össze, így érthető, hogy az ír segítségkérés körüli szócsatában az IMF vezérigazgatója, Dominique Strauss-Kahn is megszólalt. Írország eddig semmilyen kéréssel nem fordult hozzánk - mondta a Bloombergnek -, de ha az IMF támogatását kérik, akár holnap, akár két hónap, akár két év múlva, mi készen állunk.

Az IMF vezetője szerint Írország egyedül is képes menedzselni adósságait, de ezt már akkor mondta, amikor az ír kötvénypiac - együtt más perifériális euróországokéval - pénteken megnyugodott. Ehhez az kellett, hogy a szöuli G20-csúcson részt vevő négy euróország (Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország), valamint Nagy-Britannia pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot tegyenek közzé: az eurózóna kidolgozás alatt lévő új állandó pénzügyi mentőcsomag-rendszere nem vonatkozik majd a már meglévő adósságokra.

Ez megnyugtatta a kedélyeket, mert a tervek szerint 2013-ban, az EFSF köré épülő rendszer kifutásakor életbe lépő új mechanizmus a befektetőktől is áldozatot várna, a támogatásért folyamodó országok kötvényeit ugyanis leértékelnék vagy részlegesen leírnák. A tervet a német kancellár, Angela Merkel fogadtatta el az uniós csúccsal október végén, arra hivatkozva, hogy a befektetőknek is részt kell vállalniuk a mentőakciókból, nem háríthatják mindig az adófizetőkre azok terheit. Merkel ezt a G20-csúcs kezdete előtt tartott szöuli beszédében is megerősítette.

A hét végére 564 bázispontra zuhant a tízéves ír államkötvényeknek a németekéihez mért felára (csütörtökön a 651 bázispontos rekordszintet is megjárta) és csökkentek a görög, spanyol, portugál, olasz hitelfelvételi költségek is (az olaszok pénteken egy sikeres, csaknem 8,25 milliárd eurós kötvénykibocsátást is lebonyolítottak). Ettől az ír kérdés nem oldódott meg: a csekély többséget élvező kormánynak december 7-én el kell fogadtatnia egy olyan költségvetési szigorítást, amelyet az ország még kibír, a piacok pedig elégnek tartják ahhoz, hogy biztosítva lássák az ország finanszírozását 2011 közepe után is.

Az addig lejáró adósságokra elvben van pénz a kasszában - ez nagy különbség a görögök krízishelyzetéhez képest -, kérdés, a befektetők bíznak-e abban, hogy a kormány képes lesz keresztülvinni a hiánycsökkentéshez szükséges lépéseket (idén az ír deficit akkor is a GDP 11,75 százaléka lenne, ha nem számítják hozzá a szeptember végi bankmentés költségeit - azzal együtt 32 százalékra rúg).

Németország mindezzel együtt azt szeretné, hogy Írország kérjen uniós segítséget még a holnap esedékes pénzügyminiszteri tanácskozás előtt - írta tegnap német kormányzati forrásra hivatkozva a Bloomberg -, pusztán azért, hogy csillapodjon a piaci volatilitás. Ha ez nem sikerül, akkor marad a sok kockázattal járó napi szintű válságmenedzselés (legalább a költségvetés elfogadásáig), és a névtelenséget kérő forrás szerint veszélybe kerülhet a Merkel-féle, befektetői felelősségvállalást feltételező terv az állandó kríziskezelő mechanizmus felállítására. A Welt am Sonntag úgy tudja, Brüsszelben már egy konkrét támogatási programról tárgyalnak majd. Főként Spanyolország és Portugália sürgeti a mentőakciót - idézte a német lapot az MTI-Eco -, mert attól tartanak, hogy az ír válság rájuk is átterjedhet.

Sötétnek tartja az ír válságkezelési program sikerét és gyászosnak tartja az ország helyzetét Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász. A megszorító intézkedések gyengítik a gazdaságot - mondta a múlt héten a Bloombergnek -, a bankválság kezelése pedig csalódást keltő. Stiglitz szerint Írország hamis növekedést produkált ingatlanbuborék és a pénzügyi rendszer túlzott expanziója segítségével, kilátásai pedig azért is sötétek, mert a gondokat előidéző politikai erő - az 1997 óta kormányzó Fianna Fail párt - máig hatalmon maradt.