Nem állt le a vemhesüszők exportálása, és takarmánydrágulásra lehet számítani, az import termékek beáramlása pedig nem csökken. Az EU eddigi intézkedései nem jelentettek teljes gyógyírt, ezért a tagállamok szakminiszterei döntöttek: év végéig elkészül egy átfogó intézkedési terv. Itthon a kormányzat annyit tehet, hogy a tavalyihoz hasonlóan előrehozza és még az idén kifizeti a termelői támogatásokat - adta hírül a Magyar Agrárkamara.

Az uniós tejkvóta-rendszer átalakítása és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság egyértelműen válságot okozott a tejtermelők számára, amely különböző szabályozó elemek alkalmazásával az Európai Unióban a megtermelt nyerstej-mennyiség kezelését garantálja. Elméletileg. Ugyanakkor az elmúlt három évben kiderült, hogy egyes tagországok nagyot vesztettek a termelés szabadabbá tételével.

A termelés növekedett, az árak pedig olyan nagy mértékben estek, hogy több tízmilliárd eurónyi - több ezermilliárd forintnyi - veszteség keletkezett az utóbbi években uniós szinten az ágazatban.

(Mivel az unió 2008 márciusában az elkövetkezendő évekre mind a világpiaci kereslet, mind az árak tekintetében egyaránt kedvezőnek ítélte a tejtermelők kilátásait, a Tanács 2008. április 1-jétől egy éves időtartamra 2 százalékos tejkvóta emelést szavazott meg, majd a 2009/2010-2013/2014 közötti időszakra további, évi 1 százalékos tejkvóta emelést hagyott jóvá. 2008 novemberében pedig döntöttek a tejkvóta rendszer 2015 utáni megszüntetéséről is.

Hazánk tejkvótája valamivel több, mint 2 millió tonna tej termelését teszi lehetővé évente. Ezt a mennyiséget még egyszer sem sikerült kihasználni, sőt a magyar tejtermelés a csatlakozás óta folyamatosan csökkent:, a 2008/2009-es kvótaév 84%-os kihasználtságával szemben a 2009/2010-es kvótaévben 76,%-ra esett. 2009-ben a tejelő tehénállomány mintegy 12 ezer darabbal, a felvásárolt tej 115 ezer tonnával lett kevesebb a korábbi évhez viszonyítva - szögezi le a a Magyar Agrárkamara.)

Félő, hogy a 2008-tól kezdődően évente emelkedő kvótamennyiséget a hazai termelők nem fogják tudni kihasználni, sőt, a kvótarendszer 2015-ös teljes megszüntetésével a tejtermelők helyzete tovább romolhat. Tovább emelkedhet az importtermékek aránya, felgyorsulhat a termeléscsökkenés, gyengülhet a versenyképesség, így ellehetetlenülnek a hazai termelők.

A világgazdasági válság miatt az árakban mintegy 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A tej felvásárlási átlagára a 2008. januári 95 Ft/kg-ról éves átlagban 81 Ft/kg-ra csökkent. A 2009. évi átlagár már csak 60,12 Ft/kg volt. Jelenleg 68 Ft/kg körüli felvásárlási árat kapnak a termelők, de ez az ár csak közelíti az önköltséget. Tovább folytatódik a vemhes üszők exportálása - az oroszok 500-550 ezer forintot fizetnek egy állatért, de azok hazai pótlása több évbe kerül a biológiai törvényszerűségek miatt -, és takarmánydrágulásra lehet számítani, az import termékek beáramlása pedig nem csökken - fest nem túl biztató közeljövőt a Magyar Agrárkamara elemzése.

A tavalyi évben az unió - érzékelve a közösségi szintű felháborodást és elégedetlenséget - több intézkedést is hozott, melynek hatására a felvásárlási árak emelkedésnek indultak, de az aktuális uniós felvásárlási árak még mindig messze vannak a termelők által elvárt 40 cent/kg körüli ártól. A termelői áresés ráadásul nem mutatkozik meg a fogyasztói árakban.