A Georgiai Egészségtudományi Egyetem betegségmegelőzéssel foglalkozó intézetében végzett vizsgálatba 143 túlsúlyos, 14 és 18 év közötti fiatalt vontak be. A résztvevők közül azokban, akikben a cukorbetegség fokozott kockázatára utaló tüneteket, illetve az érfal-védő HDL-koleszterin alacsony koncentrációját mutatták ki, kisebb volt a csontsűrűség, mint szintén túlsúlyos, de egyébként egészséges társaikban.

Az egyéb kockázati faktorok közé tartozott a lipidek magas szintje a vérben, a magas vérnyomás és a nagyobb haskörfogat. A testzsír mennyisége önmagában nem függött össze a csontsűrűséggel. A deréktáji hízás - amelyről régóta tudják, hogy növeli a cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát - azonban növelte az alacsony csontsűrűség, vagyis a csontok gyengeségének kockázatát.

Azok a résztvevők, akikben nem voltak jelen ezek a kockázati tényezők, általában több testmozgást végeztek, bár egyetlen résztvevő sem teljesítette az ajánlott, legalább napi 60 perces penzumot. Érdekes módon valamennyiük kalóriabevitele az optimális tartományban volt.

Serdülőnek nem fogyókúrázni kellene, hanem többet mozogni

Ez megerősíti azokat a korábbi ajánlásokat, amelyek szerint a gyermekekben és serdülőkben nem kalóriacsökkentéssel, hanem intenzív testmozgással kell kordában tartani vagy leadni a kilókat. Intenzív alatt az olyan testmozgás értendő, amely alatt a szívritmus eléggé felgyorsul ahhoz, hogy lihegni kelljen - ilyen például a kocogás vagy a tenisz.

A kutatók szerint a csontszövet is egyfajta hormontermelő (endokrin) szervnek tekinhető, akárcsak a zsír- és az izomszövet. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a fizikai aktivitás hatására a csontokban az osteocalcin nevű hormon termelődik, amely segít csökkenteni a túlsúllyal járó kockázati tényezőket, például az inzulinrezisztenciát. A fizikai aktivitás továbbá növeli a csontképző sejtek (osteoblastok) számát is.

A csontsűrűség fiatal felnőttkorban éri el maximumát

A csontsűrűség általában fiatal felnőttkorban éri el a maximumát, ezért a serdülőkori csontfejlődésre kedvezőtlenül ható tényezők később komoly problémákhoz, például csontritkuláshoz és törésekhez vezethetnek.