Hosszú egyeztetési és tárgyalási folyamat eredményeként fogadták el az új felsőoktatási törvény alapelveit és feladatait, valamint a felsőoktatás jelenlegi hibáit felsoroló, és az új kormányzati honlapon február 9-én nyilvánosságra hozott dokumentumot a felsőoktatás szereplői.
A dokumentum szerint az új felsőoktatási törvénynek erősítenie kell a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatát, növelnie kell a kutatótevékenységek eredményességét, valamint arra kell ösztönöznie a felsőoktatást, hogy kapcsolódjon be a külföldi hallgatók képzéséért folyó nemzetközi versenybe. A felsőoktatás jelenlegi legnagyobb problémája ugyanis az oktatás színvonalának csökkenése, az oktatói és hallgatói teljesítmények egyenetlensége, valamint az átláthatatlan és ellentmondásos szabályozás.

Új irányokat fogalmaz meg a dokumentum a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatban is, mely szerint az eddigi többnyire fejkvóta alapú rendszert egy az intézménytípusok profiljához, feladataihoz igazodó, teljesítménymutatókhoz kötött finanszírozási rendszer váltaná fel.
Az új jogszabály megkülönbeztetné a főiskolák és az egyetemek szerepét is. Eszerint az egyetemeken magas szintű elméleti és gyakorlati oktatás segítené majd a nemzetközileg versenyképes oktatói-kutatói utánpótlás nevelését. Ezzel szemben a főiskolákon gyakorlati szakembereket képeznének. A dokumentum azonban leszögezi, hogy biztosítani fogják a képzések közötti átjárhatóságot. A cél azonban, hogy mindkét intézménytípus fejlődési pályája kövesse a nemzetközi trendeket.
Az új törvény kitér arra is, hogy a nemzetközileg elismert, kimagasló kutatási tevékenységet végző egyetemek többlettámogatásban részesülnek majd, kiemelt szerepük érvényesülését pedig külön szabályozás segíti majd. Célként fogalmazódik meg továbbá a vidéki felsőoktatási intézmények népszerűsítése, amely feladat a szöveg szerint speciális társadalmi, gazdasági és kormányzati eszközöket igényel.

A felsőoktatás minőségének javítása érdekében szigorodnak majd a felvételi követelmények is. Ahogy a dokumentum fogalmaz: a minőség javulásához szükség van a közoktatás, a pedagógusképzés, az érettségi és a felsőoktatás felvételi rendszerének összehangolt megváltoztatására. Ehhez fűződően konszenzus jött létre abban is, hogy a tanárképzés zömét adó kétszakos területeken be kell vezetni az osztatlan képzést.
Amellett, hogy a dokumentum kiemeli a tehetséggondozás és a szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók támogatásának fontosságát, arra ösztönzi majd a hazai felsőoktatási intézményeket, hogy működjenek együtt a határon túli magyar nyelvű intézményekkel. Emellett az új törvény úgy fogalmaz, hogy a hazai felsőoktatás biztosítsa a jövőben az oktatói, kutatói utánpótlás képzésének feltételeit a teljes kárpát-medencei magyar nyelvű felsőoktatás számára.