„Az utóbbi évek alatt sajnos háttérbe szorult a nevelés az oktatási intézményekben, ami azt eredményezte, hogy a gyerekek nem találták meg jól a helyüket az iskolában, ahol a szerepüket túldimenzionáló néhány szülő is sokszor megengedetlen módon lépett fel a pedagógusokkal szemben"- mondta Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár pénteken az új közoktatási törvény és a pedagógus-életpályamodell tervezetét bemutató sajtótájékoztatón, Budapesten.

A leszakadás megakadályozása és a tehetségek egyidejű fejlesztése érdekében létrehozzák az iskola megkezdése előtti úgynevezett "nulladik évet", amelyre azért van szükség, hogy a még iskolára nem érett gyerekek ne maradjanak nyolc éves korukig az óvodában. „Ők kis csoportokban, egyéni fejlesztő munkával iskolai körülmények között szokhatnak hozzá ahhoz, hogy mit jelent például a csengetés, vagy a minimális mértékű házi feladat elkészítése" - mutatott rá Hoffmann Rózsa.

Hasonló lehetőséget biztosítanak azoknak a tanulóknak, akik valamilyen oknál fogva nem nyertek felvételt a középszintű oktatásba. Ez az úgynevezett „híd program", amelytől azt várják, hogy megakadályozza az életutak korai kisiklását - mondta el az államtitkár.

Hozzátette: a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokkal szemben is komoly kritériumokat kívánnak felállítani annak érdekében, hogy csak a valóban sikeres tehetséggondozást végző intézmények maradhassanak fenn.

Az oktatási minisztérium csökkentené a tankönyvek számát, idővel pedig ingyenessé is tenné azokat - ez is szerepel az új oktatási koncepcióban.

Hoffmann Rózsa aláhúzta továbbá, hogy a törvénykoncepcióban visszatérnek az 1995-ös nemzeti alaptanterv gyakorlatához, vagyis minimális szinten meghatározzák azokat a tartalmakat, amelyeket kötelezően át kell adni a gyerekeknek a nemzeti és egyetemi műveltségből.

Az oktatásért felelős államtitkár elmondta továbbá, hogy a pedagógusok bértábláját nem összegekben, hanem a mindenkori minimálbérhez viszonyított százalékokban határozzák meg, ezzel biztosítva a tanári fizetések bérszínvonal emelkedésével arányos növekedését.

Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár kiemelte ugyanakkor, hogy nem bérkorrekcióról van szó, hanem egyfajta minőségbiztosításról, vagyis a pedagógusoknak komoly szakmai kihívásoknak kell megfelelniük, amit az állam a jelenleginél magasabb és differenciáltabb színvonalon kíván finanszírozni.

Hoffmann Rózsa megjegyezte: a miniszteri értekezlet által jóváhagyott törvénykoncepciók szakértői csoportokra támaszkodva készültek, de további észrevételek leadására is lehetőség van december 30-ig. Az államtitkár szerint a dokumentumok a tavaszi hónapokban kerülhetnek az Országgyűlés elé a felsőoktatási törvény koncepciójával együtt és reményei szerint még a nyár előtt elfogadják azokat, hogy a következő tanév már az azokban foglalt szellemiség alapján kezdődhessen el.

Nyilvánossá vált a pedagógus-életpálya vitaanyaga is, cikkünket folytatjuk.