Az első alkalommal elvégzett kutatás rangsorát a cégek külföldi vagyona alapján alapján állították össze. A kutatásban nem szerepelnek a pénzintézetek, ám a 32 országban működő 149 leányvállalat eladásai így is 10 milliárd dollárt tesznek ki.

A lista élén a Mol csoport áll, a magyar cégek külföldi vagyonának 89 százalékát a csoporthoz tartozó külföldi cégek eszközei teszik ki. (A tanulmány a TVK-t is a csoporthoz számította - A szerk.) A dobogó második fokán a Borsodchem, a harmadikon pedig a Richter áll.

A tanulmány megjegyzi, hogy bár a Mol részvényeinek 80 százaléka külföldiek kezén van, ám az olajcég mégis egyértelműen magyarnak tekinthető, mivel a különleges előírások miatt a stratégiai döntések a magyarok hatáskörébe tartoznak, ide értve a kormányt is.

A kutatás rámutat arra is, hogy bár a Mol szerepe domináns, azért nagyjából hétezer magyar - többnyire kis - cég vállalkozik külföldön.

A nem megfelelő adatszolgáltatás miatt néhány cég nem szerepel a rangsorban, közülük a legnevesebb a TriGránit, amely pedig az egyik legnagyobb külföldi beruházó. Nem szerepelnek a kutatásban a pénzügyi cégek sem.

A külföldi magyar tőkebefektetéseket a MOL kezdte még a kilencvenes évek közepén (1994), ezt követte a Richter 1996-ban, majd az Abo Holding, a Masterplast és a Videoton 1999-ben. A listában szereplő további 14 vállalat a 2000-es években kezdett terjeszkedni külföldön.

A magyar cégek terjeszkedésének egyik fő jellemzője, hogy alapvetően a szomszédos országokra koncentrálódik - ide értve még a Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot is. Ezeken kívül a korábbi Szovjetunió tagállamai a terjeszkedési célpontok. A magyar vállalkozások rendszerint az adott ország privatizációja során szerezték érdekeltségeiket, kihasználva a Magyarországon szerzett speciális tudásukat, kompetenciájukat, hogyan kell egy állami céget piacivá tenni.

A szektorokat tekintve, a MOL-on kívül 9 ipari vállalat, valamint ugyancsak 9 szolgáltatással foglalkozó cég található a listán, ám előbbinek jóval nagyobb a súlya. A szolgáltatásokon belül az IT-szektort 5, míg az elektromos ellátást, valamint a gázellátást egy-egy vállalkozás (RFV és Pannergy) képviseli.

Állami tulajdon két cégben volt 2009-ben (a Mol-ban szavazatelsőbbségi részvény, míg a Richterben 25 százalékos az állami tulajdon), míg a 19 vállalat közül csak hat van bejegyezve a budapesti értéktőzsdén, és csak három olyan van, amelynek papírjai egy vagy több külföldi tőzsdén is forognak.

A pénzügyi és gazdasági válság a külföldi terjeszkedést is érintette, hiszen 2008 és 2009 során mintegy ötödével csökkent a befektetések nagysága, noha 2010 első fele az előzetes adatok szerint szerény növekedést mutatott. Az új EU-tagok közül az egy főre eső külföldi befektetéseket tekintve Magyarország a 3., Észtország és Szlovénia mögött, míg abszolút értékben csak Lengyelország előzi meg hazánkat.

A kifelé tartó tőkeáramlás 2003 után gyorsult fel, ekkor haladta meg az egymilliárd dollárt, hogy aztán 2006-ban és 2007-ben elérje a négymilliárdot. Két évben fordul elő, hogy a kiáramlás ugyanakkora legyen, mint a működőtőke-beáramlás: 2007-ben és 2009-ben.

A vizsgálatban vont cégek alapvetően piacokat kerestek, és a Videotont leszámítva, nem az olcsóbb munkaerő miatt alapítottak külföldön cégeket. Ahogy a listából kitűnik, a magyar működőtőke külföldre áramlása nagyban koncentrált, és a Mol-t, valamint az ebben a listában fel nem sorolt OTP-t leszámítva, a magyar multik mérete jóval elmarad a feltörekvő piaci társaikétól.

A legtöbb külföldi érdekeltséggel a Mol rendelkezik (36), majd a Masterplast (34) következik, a harmadik pedig a Richter (30).

A legtöbb munkavállalót is az olajcég foglalkoztatja külföldön (26 635 fő, míg a teljes állomány 34 090 fő), második a Richter (5 248, illetve 10 090 fő), a harmadik pedig a Waberer's Holding (3 103, illetve 3 900 fő). 2 486 munkavállalót foglalkoztat külföldön a Borsodchem (teljes: 2 736), míg a Videoton 1 027 főt (teljes: 6 884).

A 19 magyar multi székhelyét tekintve Budapest-központú, 10 vállalati központ található a fővárosban, míg 3 Fejér (Cerbona, Videoton - Székesfehérvár, és Masterplast Sárszentmihály), 2 Kecskeméten (KÉSZ és Fornetti), illetve Borsod-Abaúj-Zemplén (Borsodchem, Kazincbarcika és Interactive Net Design, Miskolc) megyében, valamint egy-egy Jászberényben (Jász-Plasztik) illetve Nyíregyházán (Abo Holding). Érdekesség, hogy Nyugat-Magyarországról egy cég sem került a listára.